Még van négy évük

Mit sikerült elérniük az előzetes tervekből, és miben nem jártak sikerrel?Mit sikerült elérniük az előzetes tervekből, és miben nem jártak sikerrel?

A selejtezősorozat megkezdése előtt a csoport második helyének megszerzését, ezáltal a pótselejtezőn való részvételt tűztük ki célul. Sajnos nem sikerült elérnünk, emiatt kicsit csalódott vagyok. A nagyobb probléma azonban nem ez, hanem hogy a két jobb csapat ellen még csak szettet sem sikerült nyernünk.

Ki az, aki tudása legjavát nyújtotta?

A liberónk, Vatai Gabriella végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott – vele maradéktalanul elégedett is vagyok. Kedvező benyomást tett rám Héjjas Valéria, mellette Nagyné Mátrai Veronika volt az, aki csapatkapitányként is remekül helytállt.

És kik nem teljesítettek az elvártaknak megfelelően?

Héjjason kívül az ütőink sokszor bizonytalankodtak, de az igazán nagy gondot a feladó kérdése jelenti. Sajnos ezen a poszton nem nagyon van választási lehetőség, így rövid távú megoldást sem látok a problémára. Hosszabb távon talán a pótselejtezőre készülő juniorválogatottból lesznek olyan játékosok, akiket beépíthetünk a nagycsapatba is, ám ők még nagyon fiatalok, és nincs meg a megfelelő rutinjuk.

Két éve azt nyilatkozta, hogy ezekkel a játékosokkal két-hat esztendőn belül sikerülhet kijutni az Európabajnokságra. Még most is tartja ezt az állítását?

Igen, tartom. A keretünk megvan hozzá, csak egyszer kicsit jobb sorsolásra lenne szükség, amihez persze kellenének a jobb eredmények is. Sajnos nagyon ritkán tud közösen edzeni az egész csapat, így rettentően nagy kihívás felkészülni egy-egy tornára – az idén például már nem fogunk tudni együtt készülni, így a légiósok nagy részével csak jövő tavasszal, a Savaria-kupa előtt fogok találkozni. De ha jól számolom, akkor ahhoz képest, amit két éve mondtam, még van négy esztendőnk a cél elérésére. Dolgozunk érte!