Jön a hetedik mesterlövész

Két hónap múlva találós kérdés is lehet: mi a közös Telmo Zarrában, Pahinóban, Alfredo di Stéfanóban, Puskás Ferencben, Hugo Sánchezben, Christian Vieriben és Luís Fabianóban? Megoldásként a gólkirályi cím biztosnak tűnik, hiszen a lista első hat tagja már megnyerte a Pichichit, az idei éllovas Luís Fabiano pedig kilenc fordulóval a Primera División befejezése előtt hétgólos előnnyel vezet Raúl, Diego Milito és Daniel Güiza előtt.

De jelen állás szerint még ennél is több a közös pont a kiváló támadók esetében, hiszen 1950 óta úgy nyertek (nyerhetnek) gólkirályi címet, hogy meccsenként legalább egygólos átlagot produkálnak.

Zarrának (1950–51, 30 mérkőzés/38 gól), Pahinónak (1951–52, 27/28), Di Stéfanónak (1956–57, 30/31), Puskásnak (1959–60, 24/26), Hugo Sáncheznek (1989–90, 36/38) és Vierinek (1997–98, 24/24) már sikerült a bravúr, a Sevilla brazilja pedig jó úton halad efelé, hiszen eddig 22 mecscsen 22 gólt könyvelhetett el. Alighanem most Andalúzia mellett Katalónia is azért szurkol, hogy vasárnap estére ne csak az első szám növekedjen. És ha lehet, akkor a második se csupán eggyel. A Sevilla ugyanis a Real Madriddal találkozik, és ha a Bernabéuban meglepi az éllovast, a Barcelona hátránya egy pontra is csökkenhet.

Pedig úgy fél évtizeddel előtt senki sem jósolt volna túl hosszú európai karriert Luís Fabianónak, hiszen első kiruccanása alig fél évig, illetve hét mérkőzésig tartott. Ráadásul nem világverő csapatba, hanem a formálódó Rennes-be íszerző csapat 3.25 millió euróért adta tovább a Sao Paulónak, ahol végre magára talált. Mondhatnánk, társakkal könnyű, hiszen Kakával , Francával, Fábio Simplícióval is együtt futballozott, de azért a 160 meccsen összehozott 118 gólhoz kellett Luís Fabiano is. A Sao Paulo történetének második legeredményesebb játékosává előlépő csatár a szurkolóktól megkapta a Fabigol és az O Fabuloso (Csodálatos) becenevet, bekerült a válogatottba (Magyarországnak két gólt is lőtt) – aztán karrierje megint megbicsaklott. A Brazíliából többnyire jó érzékkel válogató Porto 1.9 millió euróért szerződtette, és igazából az volt a csoda, hogy egy évvel később 1.1 milliós haszonnal tovább tudta passzolni a Sevillának. Merthogy Luís Fabiano Rennes után Portóban sem váltotta meg a világot, a 15 mérkőzésen szerzett három gólja nemhogy csatárnak, de még középpályásnak sem túl jó ajánlólevél.

„Első európai tapasztalataim nem olyanok voltak, amilyeneket szerettem volna, viszont kellő okulással szolgáltak. Most már élvezem az életet – elevenítette fel az európai kezdeteket a csatár. – De Sevillában sem volt mindig minden rózsaszínű. Első szezonom pocsék volt, a második valamivel jobb, a harmadik egyenesen csodálatos.” Ha ezt lefordítjuk a gólok „nyelvére”, akkor azt jelenti, hogy öt és tíz gól után most 22-nél jár, ennél többet (29) egy idényen belül csak egyszer lőtt, 2003-ban a brazil országos bajnokságban. Most még kilenc meccse van megjavítani az egyéni csúcsát, de már biztos, hogy akárcsak a régi rekord, az új sem eredményezni bajnoki címet, hiszen a Sevilla nem tud 17 pontot hozni a Real Madridon a hátralévő fordulók alatt. Ráadásul az idén már kupákkal sem vigasztalódhat Luís Fabiano, hiszen amíg 2006-ban és 2007-ben több trófeával (UEFA-kupa, Király-kupa, európai és spanyol Szuperkupa) is gazdagodott a Sevilla, ebben a szezonban már mindenhonnan elköszönt.