Összeesküvés-elmélet helyett

Aki mentegetőzik, önmagát vádolja.
Márpedig ebben a történetben muszáj lesz magyarázkodni. Vagy legalább is észérveket, mindenkit meggyőző mondatokat elővarázsolni. Megtehette volna mindezt frissiben is Kisteleki István, ám az MLSZ elnöke egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Így pedig marad nekünk egy dunyhák közt eltöltött, rémálmokkal, kétségekkel színesített éjszaka. Csütörtökön délután két órakor sajtótájékoztatón derülhet ki az igazság, s még az is előfordulhat, hogy akkor sem leszünk okosabbak. Mert olvassa az ember a kollégák írásait s nem érti a világot.

Mi van a háttérben, milyen érdekek befolyásolják a döntéseket?
Vajon miért nem volt bombaüzlet a Magyar Labdarúgó-szövetség számára a Nike által kínált, éves szinten mintegy egymillió dollár, amennyit hat éven át folyósított volna az MLSZ kasszájába? Hogyan lehetett erre udvarias nemet mondani, miközben a konkurens Adidas információink szerint kedvezőtlenebb ajánlattal rukkolt ki?
Ezt szerettük volna megkérdezni a szövetség első emberétől.

Mert lehet válasz az is, hogy az MLSZ hagyománytisztelő, s ha a Baróti Lajos által irányított s a 78-as argentin vb-re kijutó magyar válogatott Nyilasival, Törőcsikkel elegánsan feszített az adidasban, hát az bizony jó lesz majd a következő esztendő ifjú magyar válogatottjainak is. Mondom, ez is érv, csak hát sántít. Amikor komoly támogatók vonultak ki a sportágból, amikor minden fillérre szükség van, aligha dönthetnek az érzelmek vagy valamiféle nosztalgia. Főként, ha figyelembe vesszük, hogy az adidasszal 2006. december 31-én lejárt a szerződés, s attól kezdve az MLSZ irányítói már a Nike-ra koncentráltak - még akkor is, ha Kisteleki István személyesen egyszer sem tisztelte meg a tárgyalásukat.

Naivak persze aligha lehetünk: összeesküvés-elmélet gyártása helyett megállapíthatjuk, hogy ebbe a történetbe is belejátszik az Eb-pályázat esetleges sikere. Nagy üzlet, sőt az elszegényedett magyar futball számára valóságos Kánaán eljövetele lehet.
Csoda-e, ha a háttérben nagy valószínűséggel már le vannak osztva a lapok.

Csak reménykedhetünk benne: nem a semmit osztják...