Csalódott és büszke futballisták

Bojan Brnovics a napokban hosszasan beszélgetett Zoran Filipoviccsal. A montenegróiak szövetségi kapitánya telefonon kereste a Győr támadóját, és bár a csatár már ekkor értesült róla, hogy nem kell hazautaznia a magyarok elleni mérkőzésre, mégis jólesett neki a kapitány érdeklődése. A montenegrói válogatott élére nemrégiben kinevezett szakember személyesen szerette volna közölni a hírt az ETO támadójával, és ha már úgyis beszélgettek, elárulta neki, miért maradt ki a keretből.

„Zoran Filipovics közölte velem, hogy bár nagyon jó játékosnak tart, és tudja, hogy hasznára lennék a csapatnak, a magyarok elleni találkozón mégis inkább a fiatal játékosokra kíváncsi – mondta Bojan Brnovics. – Huszonnyolc éves vagyok, a kapitány tisztában van vele, milyen teljesítményre vagyok képes, így abban maradtunk, továbbra is figyeli a játékomat, és ha úgy alakul, meghív a csapatba. Ígéretet nem tett rá, de nagyon bízom benne, hogy így is lesz. Montenegró a hazám, nagyon boldog lennék, ha a válogatottban játszhatnék.”

Ez a védelem még nem kifejezetten erős

A győri csatár elismerte, a montenegrói kapitány válogathat a csatárok között, talán ez a csapatrész a válogatott legnagyobb erőssége. A támadó szerint a védelem annál sebezhetőbb.

„El kell ismernem, védelmünk nem túl erős – folytatta Bojan

Brnovics. – Magam is kíváncsian várom, milyen hátsó alakzat áll össze a magyarok elleni találkozóra. Az első néhány mérkőzésünkön biztos lesznek gondjaink hátul, de előbb-utóbb ott is összerázódunk majd.”

Bojan Brnovics nem, Vukasin Polekszics viszont ott lehet a magyarok elleni találkozón – ő már haza is utazott Montenegróba, hogy együtt készüljön a csapattal –, és az előzetes hírek szerint úgy tűnik, a Tatabánya kapusa nem csak a kispadra ülhet le, ő véd a szombati találkozón.

„Vukasin nagyon jó barátom, ha Magyarországon van, szinte napi kapcsolatban vagyunk – árulta el a csatár. –

Ha valamelyikünknek problémája akad, bátran hívhatjuk egymást, most pedig, hogy a télen Győrbe szerződtem, még közelebb vagyunk egymáshoz. Az elmúlt napokban sokat beszéltünk a ma-

Folytatás a 3. oldalon