Kis és Kristóf is elbúcsúzott

Balszerencsés nap volt a keddi a magyarok számára a Dakaron: két autós párosunk volt kénytelen búcsút mondani a további küzdelmeknek: a Kis Sándor, Czeglédi Péter (róluk keretes írásunkban olvashatnak) és a Kristóf Márton, Simon Péter duó. Utóbbiakról még mindig csak annyit lehet tudni, hogy másodszor is tönkrement az autóban az osztómű.

Kristófék várták a szervizkamiont, amely azonban nem érkezett meg. Az Iritrack nevű követőrendszer szerint elakadt a mély homokban, és azóta is ott van. Ez persze egyben azt is jelenti, hogy a párosnak fel kellett adnia a versenyt.

Ketten küzdenek tehát tovább, s közülük szerdán a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős volt eredményesebb (52. hely). Az Opel Antarával autózó páros a szakasz elején elég jó tempót diktált, és mivel előzni nem lehetett, vonatozott a többiek mögött a porban. Ám körülbelül a szakasz huszadik kilométerénél elvétette az utat, és a tévedés után a pilóta még sokáig nem találta a ritmust. Az utolsó száz kilométeren aztán már megint minden rendben volt, de addig jó néhányan eléjük kerültek. Az autó is megsínylette egy kicsit a napot: egy szikla kiütötte az elején a díszrácsot, az olasz Maurizio Traglio pedig nem vette észre, hogy Szalay le akar húzódni előle, és hátulról nekiütközött. Nem volt nagy karambol, csak a lökhárító horpadt be.

Palik László és Darázsi Gábor más körülmények között talán elégedetlen lenne 68. helyével, ezen a napon viszont örült, hogy egyáltalán elért a célig. A pilóta meg is ígérte: szobrot állít a Nissannak, hogy kibírta a szakaszt. A páros ugyanis az utolsó 120 kilométert törött bal első féltengelylyel tette meg, ami nem éppen üzemszerű – nem is mentek egyenesen egyetlen métert sem, úgy csúszkált a Pick-up.

Aztán a mély, „vendégmarasztaló” homokban egyszer el is akadt, úgyhogy húsz perc ásás következett, és Palik azt hitte, innen sohasem szabadul. Szerencsére nem így történt, azt viszont megállapíthatjuk, az Ouarzazate–Tan-Tan szakasz nem kedves neki különösebben – talán néhányan még emlékeznek, hogy három évvel ezelőtt ugyanezen a pályán borult fel.

Motorosainkon nem látszik, hogy már három sivatagi napon vannak túl, motorjaik viszont látványosan amortizálódtak az utóbbi három sziklás, köves szakaszon. Kátai Péter ráadásul még egy defektet is kapott szerdán, úgyhogy az első gumija teljesen lapos volt, mire megérkezett a táborba. Mellesleg még így is tartani tudta előző napi pozícióját, a szakaszon a 37., az összetettben a 39. helyen áll. Ilyen jó eredménye a verseny elején még egyik magyar motorosnak sem volt.
Kátai azonban nem foglalkozik túl sokat az eredménnyel, azt mondja, nem érdemes kockáztatni azért, hogy az ember egy-két perccel jobb időt érjen el, mert még rengeteg nap van hátra, motorja viszont csak egy van, és szeretne nagyon vigyázni rá. Így is napról napra rosszabb állapotban van, mi lenne, ha még rizikózna is. Ha őszinték akarunk lenni, az idei visszafogott taktikája sokkal jövedelmezőbb, hiszen tavaly ilyenkor már nem volt versenyben, hanem combcsonttöréssel feküdt a kórházban…

Újonc létére Dési János is remekül megállja a helyét: eddig panasz nélkül tűrte a megpróbáltatásokat, igaz, a keddi dűnéken legalább tizenötször elesett. Szerdán neki is tönkrement az első gumija, de szerencsére a szakasz végén, így nem okozott gondot.

A három kamionos egység lapzártánkkor érte el a tábort. Róluk adósak vagyunk a keddi hírekkel is. A második afrikai szakaszon a Darázsi Zsolt vezette egység volt a leggyorsabb magyar, a pilóta rutinjának és a navigátor, Laklóth Aladár szerint annak köszönhetően, hogy az elején talán a CD-lejátszóból üvöltő zenére remekül elkapták a ritmust, amelyből a szakasz végéig nem is estek ki. Darázsiról már évek óta köztudomású, hogy nála mindig szól a zene, miközben versenyez, ez éppen olyan elmaradhatatlan kelléke a Dakarnak, mint a gumicsirke, amely kabalaként most is ott virít a MAN elején. A további egységek közül Szobi Balázsékkal kapcsolatban már említettük, hogy ismét mentőangyalszerepet játszottak, ezenkívül különösebb kalandjuk nem volt. A pilóta azt mondja, minden köves szakasz után úgy érzi, mintha tetőtől talpig öszszeverték volna egy furkósbottal. Szaller Zoltán megszerezte első tapasztalatait a MAN-nal a dűnék között, és bár gondja nem volt, óvatosan közlekedett.

Szerdán is Darázsi volt közülük a leggyorsabb, aki összetettben a 22. helyen áll. ---- A ---- K