Az erőviszonyok ismeretében aligha esik hasra bárki is előtte, ettől még nem árt rögzíteni a tényt: két forduló után eldőlt, hogy az A-csoportból Németország és Argentína jut a Konföderációs Kupa elődön- tőjébe, köztük már csak a sorrendet határozza meg a kedd esti szuperrangadójuk. Eközben a mindkét meccsen jó benyomást keltő Tunézia (a játék képe alapján több mint csalóka a németek elleni 0-3…), valamint Ausztrália csomagolhat, és minden erejét a vb-kvalifikációra összpontosíthatja. A rendező németeknek és a Dél-Amerikából elsőként kijutó argentinoknak már ilyen gondjaik sincsenek…
A német diadalt követően az argentinok azzal a tudattal léphettek pályára, hogy ha nyernek, tükörsima lesz a kép az A-csoportban, ehhez képest eleinte inkább az ausztrálok iparkodtak. Egészen a 12. percig, amikor az első épkézláb - és egyúttal rögvest parádés - argentin akcióból gól született. Figueroa és Riquelme rövid passzos játékkal atomjaira szedte az ausztrál hátsó alakzatot, majd Saviola is bekapcsolódott a támadásba, és az ő letett labdájából Figueroa ballal a jobb felső sarokba bombázott. Itt érződött igazán, menynyire hiányzott az ausztrál tengelyből a sérülése miatt kieső "főnök", Tony Popovic…
Alig húsz perc elteltével pedig bebizonyosodott, az argentinok továbbra is maximális hatékonysággal dolgoznak, avagy a második lehetőségükből megszerezték a második góljukat is. Santana remek mozdulattal emelt a védők mögé, Saviola Neill-lel együtt startolt a labdára, majd a kölcsönös "fogócskát" megunva úgy döntött, elesik. Esett, azt pedig nagyon hatásosan tud - jöhetett a vitatható tizenegyes. Akárcsak Tunézia ellen, most is Riquelme állt a labda mögé, és most sem hibázott: bár Schwarzer beleért, a labda csak eljutott a bal alsó sarokig.
Szavazás
Eközben az életben maradás érdekében győzelemre - de legalábbis pontszerzésre - ítélt ausztrálok sehol sem voltak, még a megszokott darálásuk sem jött olyan tempóban, mint korábban, Argentína ellen pedig ez nagyon kevés. Majdnem még a tisztes vereséghez is az volt…
Merthogy még az is nehezen jött nekik össze. Az első félidő végén Figueroa fejjel még hibázott, aztán Sorín is pontatlanul - illetve pontosan Schwarzer kezébe - bólintott, a vezető gól szerzője viszont a következő lehetőségével már élni tudott.
Az 53. percben Vidmar túl későn reagált Sorín az égből aláhulló labdájára, mire odaért, Figueroa már kilőtte a bal alsó sarkot. Ahhoz képest, hogy ő a vb-selejtezők során csak akkor játszott, amikor Pekerman az erőltetett menetben tartalékolt, nem rossz produkció!
És hogy miért jött össze mégis a tisztes vereség, és miért nem került padlóra Frank Farina együttese? Mert a magyar válogatottal augusztus közepén találkozó Argentína volt szíves, és visszavett a tempóból, no meg a figyelemből. Talán ennek köszönhető, hogy az ausztrálok tizenegyesből szépítettek - Coloccini buktatta Aloisit, aztán a sértett bevágta a labdát -, majd vicclapba illő módon, röviddel Saviola elszórakozott ziccere után még az izgalmakat is visszacsempészték a meccsbe. A 70. percben Heinze nagyképűen, mellel akarta hazatenni a labdát Luxnak, de rövid volt a próbálkozása, Aloisi ugyanis berobbant, és a léc alá bombázott - a második mérkőzésén is duplázva.
Szerencséjükre az argentinok ezután legalább felébredtek, és annyit elértek, hogy nem engedték közelebb magukhoz Ausztráliát, sőt, Figueroa hajrában szerzett harmadik találatával még fölényessé is tették a második sikerüket.