Csabaiék síkvízre is hangolnak

- Pedig nem volt könnyű évünk - mondta a sabaudiai edzőtáborozásról a napokban hazatérő Csabai Edvin. - A nyáron edzőt és egyesületet is váltottunk, némi gondolkodás után Szabó Attilánál, valamint a KDSE-nél kötöttünk ki. Azt mondhatom, nagyon jó döntést hoztunk, hiszen az edzőnk, no és Haraszti Géza, az új csapatunk elnöke mindent megtesz azért, hogy a legjobb körülmények között készülhessünk fel.

- Ez talán érthető, hiszen illusztris személyekkel bővült a csapat…
- Tény, az elmúlt év úgy sikerült, ahogyan azt megálmodtuk. Bár a síkvízi országos bajnokságon elindultunk, az olimpiai kvalifikáció lehetőségével nem foglalkoztunk, csak a maratoni világversenyekre koncentráltunk. És ennek, ahogyan a két világbajnoki aranyérmünk is mutatja, meglett az eredménye. A párommal, Györe Attilával megbeszéltük, hogy az idén "nyitottabbak" leszünk, vagyis megpróbálkozunk a síkvízi válogatókkal, hátha sikerül kijutnunk valamelyik világversenyre.

- Ez már az új edzőjük, Szabó Attila hatása?
- Részben, de inkább arról van szó, hogy szükségünk van új impulzusra. Korábban is kacérkodtunk a rövidebb távval, az idén teszünk egy utolsó próbát, hátha sikerrel járunk.

- Szabó Attilának korábban is voltak maratonista tanítványai?
- Nem, de ennek ellenére maximálisan megbízunk benne, mert látjuk rajta, hogy hisz abban, amit csinál, és minden cselekedet értünk, rólunk szól. Egyébként az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a technikánkkal, és mint kiderült, ránk is fértek a tanácsai.

- Gondolom, az idén is a világbajnoki arany a cél. Párosban immáron a hetedik. Mi tud még motivációt adni önöknek?
- Tavaly például a duplázás elég nagy motivációt jelentett, de szerintem, mi már annyira eggyé olvadtunk ezzel a sportággal, hogy nem is az aranyhalmozás, sokkal inkább az életforma miatt lapátolunk.

- Nem unják még egymást Györe Attilával?
- Lassan tíz éve vagyunk együtt, így akár meg is unhattuk volna egymást, hiszen ennyi idő után valóban sokan fordítanak hátat a párjuknak ebben a sportágban. Nálunk valahogy másképp mennek a dolgok. Töretlen a bizalom, és nem csak a hajóban vagyunk kiváló társai egymásnak, de a civil életben is nagyon jó barátomnak vallhatom őt. Tisztelem Attilát, és nem csak azért, mert egy évvel idősebb nálam, hanem versenyzői nagysága miatt is. Ô rendkívül türelmes, megfontolt, sosem veszíti el a fejét, ami nagy előny ebben a sportágban, így én csak azt mondhatom: igyekszem felnőni hozzá!