A kék sasok és a bordó-sárga farkasok drukkerei már a találkozó előtt összeverekedtek, ugyanakkor a meccs alatt a Stadio Olimpicóban pazar koreográfiákkal szórakoztatták magukat és egymást. Aztán a meccs befejezését követően minden újrakezdődött, a rendőrségi jelentések szerint még késő éjszaka is harcolt egymással a két kemény mag, amelyeknek néhány tagját le is kellett tartóztatni.
Ezúttal ráadásul a pályán is volt egy-egy ultra, hiszen a Lazióban Paolo Di Canio, a Romában pedig Francesco Totti több mint egyszerű jelkép, ugyanis ők egyrészt római születésűek, másrészt gyerekkoruk óta jelenlegi csapatuknak drukkolnak, így a tifosók tökéletesen azonosulni tudnak velük.
Di Canio egyébként kifejezetten hergelte is a közönséget. Részben már a mérkőzés előtt is, hiszen a sajtón keresztül az elmúlt napokban több menetben "megküzdött" Tottival, részben pedig a mérkőzés közben, amikor folyamatosan mutogatott kifelé, hol saját, hol az ,,ellenség" szurkolóinak.
Nem véletlenül írtunk ellenfelet ellenség helyett, ugyanis Rómában tényleg nem ellenfélnek tekintik a másikat - sem a csapatok a pályán, sem a szurkolók a lelátón. Hogy miért? Válaszul álljon itt egy idézet Di Caniótól: ,,Ha jól tudom, van egy szamuráj mondás, amely valahogy úgy szól, hogy a csatából kétféleképpen térhetsz vissza: ellenfeled fejével a kezedben, vagy a saját fejed nélkül. Én is így gondolkodom a derbiről." ---- A ---- A