A NATO is besegít a görögöknek

Az olimpia a szeptember 11-i események előtt nem jelent meg, mint lehetséges célpont. Georgiosz Papandreu, volt görög külügyminiszter szavaival élve, az ötkarikás játékok üzenete a nézeteltérések békés rendezése és a nemzetközi jog alapelveinek betartása, így a terrorizmus és annak célkitűzései teljes mértékben összeférhetetlenek az olimpia fogalmával. A nemzetközi helyzet azonban megváltozott, és a félelem a madridi támadások következtében még inkább előtérbe került.
Georgiosz Floridisz, volt görög közrendészeti miniszter szerint kétféle veszélyre kell felkészülnie a szervezőknek. Az egyik a terroristaszervezetek célzott fenyegetése a nemzeti delegációk ellen (például az izraeli, az amerikai vagy az orosz), a másik pedig a delegációkat és az olimpiai játékokat célzó átfogó fenyegetés az al-Kaida részéről. Az ezzel kapcsolatos aggodalom a görög lakosságon már egyértelműen érződik, hiszen egy nemrég elvégzett közvélemény-kutatás szerint a görögöknek több mint fele a biztonságot tartja a fő problémának, annak ellenére, hogy komoly gondok vannak a közlekedési fejlesztésekkel, illetve a sportlétesítmények építésével is.

A görög kormány eddig még soha nem látott biztonsági intézkedéseket vezetett be, amely már – az együttműködés nagyságát tekintve – nemzetközi méreteket is öltött. Az olimpia biztonsági tervét 2003. október 16-án mutatták be. Görögország 650-700 millió eurós rekordösszeget különített el az ún. Polidevkisz-terv végrehajtására, amely július 1. és október 5. között valósul majd meg. Az olimpia biztosításáról összesen 50 ezer rendőr és biztonsági alkalmazott, illetve 58 ezer katona fog gondoskodni, de ami ennél is fontosabb, az a nemzetközi együttműködés.
A terrorista merényletek megakadályozásához elengedhetetlen a nemzetközi összefogás, és ezt Athén is felismerte. Március 17-én a NATO Észak-atlanti Tanácsa egyhangúlag elfogadta azt a görög kérést, amely az ötkarikás játékok augusztus 13. és 29. közötti biztosításához kíván hozzájárulni. A segítségnyújtás négy területre terjed ki. A légtér ellenőrzését úgynevezett AWACS légiirányító-repülőgépekkel támogatják, és emellett a nemzetközi vizeken is fokozott őrjáratokat valósítanak meg. Utóbbi megerősítéseként a térségben fognak tartózkodni az amerikai haditengerészet 6. flottájának bizonyos egységei is. További segítségnyújtást jelent az olyan egységek készenlétben tartása, amelyek egy esetleges vegyi, biológiai vagy nukleáris támadás során bevethetőek lennének, illetve a hírszerzések által biztosított információcsere is létfontosságú elemét adja a támogatásnak. Az információcserét kívánja elősegíteni az a nemzetközi együttműködés is, melynek keretében a görög kormány több, összesen hét ország elhárító szolgálatával lesz folyamatos kapcsolatban. Ezek az országok az Egyesült Államok, Franciaország, Izrael, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és Spanyolország.

Az emberben felvetődik a kérdés, hogy minek ez a felhajtás, miért kell ez a rengeteg biztonsági intézkedés. Vajon Athént és Görögországot egy erődítménnyé fogják változtatni az olimpia idejére? A válasz természetesen nem, de az említett okok miatt az intézkedések megtervezése és végrehajtása elengedhetetlen. Az 1972-es müncheni olimpián történt tragédiát sem az idősek, sem a fiatalok nem felejtették el, és szeptember, illetve március 11. megmutatta, hogy az esztelen terror bárkit, bármikor, bárhol elérhet. Szakértői vélemény szerint a május 5-én, szerdán hajnalban történt athéni robbantások nincsenek összefüggésben az olimpiával, de a fokozott és nemzetközi együttműködést is megvalósító biztonsági intézkedések elengedhetetlenek ahhoz, hogy nyáron Athén 1896 után újra a Pierre de Coubertin által megálmodott olimpia és a világ nemzeteinek, sportolóinak békés összejövetelének helyszíne legyen.