Egervári Sándor már az olimpiai csapatot tervezi

Egervári Sándor, a vb-bronzérmes magyar labdarúgó-válogatott szövetségi edzője a Nemzeti Sportnak adott interjúban elmondta: a csapatmunka diadala a harmadik hely. A szakember hangsúlyozta, az Egyiptomban elért siker nagyon sok ember munkájának a gyümölcse. A szakvezető ugyanakkor hozzátette, hogy ő már a társaság előtt álló következő feladatokra koncentrál.

„Ha egy futballcsapat sokat és sokáig dolgozik, és a munkájának van eredménye, ki lehet engedni a gőzt. Lehetett sört és pezsgőt inni, ment az éneklés, volt, aki kiabált, volt, aki sírt örömében, de ez ilyenkor így természetes. Fantasztikus érzelmi kitöréseknek voltunk tanúi. Nem akarom kiadni a srácokat, maradjunk annyiban, hogy már jócskán benne voltunk a szombatban, mire ágyba keveredtünk" – mondta a bronzérem megszerzését követő estéről Egervári Sándor.

„Jó volt itt lenni, de már az U21-es feladatok jutottak eszembe. Ez a csapat adhatja a londoni olimpiát megcélzó együttes alapját, igaz, abban az egy évvel idősebbek, vagyis a nyolcvannyolcas korosztály tagjai is helyet kaphatnak, ott is vannak értékes játékosok. Londonba úgy lehet eljutni, hogy a csoportgyőztesek kvalifikálják magukat az Európa-bajnokság nyolcas döntőjébe, amelyből az első öt lesz olimpikon – összesen tehát öt európai együttes lehet ott a játékokon. Nem könnyű, de megpróbáljuk" – fogalmazott a szakember.

Érdeklődésünkre a Magyar Labdarúgó-szövetség sajtófőnöke, Serényi Péter megerősítette, hogy a 2012-es olimpián az 1988. január 1. után született játékosok, így többek között Varga József (DVSC), Vass Ádám (Brescia) és Filkor Attila (Sassuolo)  is ott lehet az ötkarikás játékokon (ha kiharcoljuk a részvételt), az 1987-ben született Szalai Ádám viszont nem (csak túlkorosként).

Egervári Sándor a világbajnokságon elért sikerrel kapcsolatban hangsúlyozta a Bozsik-program szerepét, és elődei munkáját.

„A Bozsik-program kiválasztó rendszere, a Both József által elkezdett úgynevezett elitképzés adta meg az alapokat. Nagy előny, hogy fiatalon rengeteg nemzetközi mérkőzést játszott a csapat, negyven-ötven meccsel a hátuk mögött nem ijedtek meg mondjuk a csehektől, az olaszoktól éppen azért, mert ismerték őket, valahol már találkoztak velük. Meccs meccs után így lett tapasztalt ez a gárda, amelyhez aztán Sisa Tibor is sokat hozzátett. De köszönettel tartozom a klubtulajdonosoknak, akiknek segítségével a korábbinál jobb infrastruktúrában nevelkedtek a srácok, a klubedzőknek, akik nevelték, formálták őket – őszintén mondom, sok ember sikere ez a bronzérem.”

A SZAKEMBERREL KÉSZÜLT TELJES INTERJÚT ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁBAN, MELYBEN A BRONZÉRMES CSAPAT ÖSSZES TAGJA MEGSZÓLAL!