Az önkéntesek ideje már lejárt

– Hogyan értékeli az első vereséget a magyar szövetségi kapitányként?
– Furcsa érzések kavarognak bennem, hiszen hetvenöt percig tulajdonképpen jól futballoztunk – mondta a mérkőzés után Lothar Matthäus. – Azt mondhatnám, hogy az első félidő közepétől a második játékrész középső szakaszáig egyértelműen mi irányítottuk a játékot, és nemcsak tizenegyest, de rengeteg helyzetet is rontottunk. A végére egyértelműen elfáradtunk, ekkor már futottunk az eredmény után, kitámadtunk, és a románok könyörtelenül kihasználták hibáinkat. Azt azonban ki merem jelenteni, hogy a háromgólos különbség túlzó.
– Több mint bosszantó, hogy egymást követő két mérkőzésen is tizenegyest hibáztak a magyar csatárok. Előbb Kenesei Krisztián, majd Tököli Attila. Erről mi a véleménye?
– Az, hogy mind Kenesei Krisztián, mind Tököli Attila biztos ítéletvégrehajtónak tűnt, képességeik alapján bármikor rájuk bízhatja az ember a büntetőt, ráadásul Keneseinek csütörtökön jól ment a játék, mint ahogy Tököli is helyzetbe került. Mégis mindketten rontottak, ebből az a tanulság, hogy legközelebb majd én döntöm el, ki rúgja a tizenegyest. Az önkéntesek ideje lejárt…
– Nem csupán a háromgólos különbség mondatja, de a románok gondolkodásban gyorsabbnak tűntek a mieinknél.
– Ezen a klubokban zajló munka tud csak változtatni. A szövetségi kapitány, amikor találkozik a játékosaival, nem változtathatja meg egyik pillanatról a másikra a labdarúgók gondolkodását. Azonban én azt mondom, nem szabad elkeseredni, ahogy mondani szokták, a vereségből is lehet tanulni, és mi most ezt tesszük. Az más kérdés, hogy szerettük volna megnyerni a tornát, és erre lett volna esélyünk. Ha Tököli Attila az elején jobban koncentrál, ha fejben teljesen itt van, akkor minden másként alakul. No, ezen a felfogáson is változtatnunk kell.
Természetesen jóval boldogabb volt a tornagyőztes csapat, azaz a román válogatott szövetségi kapitánya, Anghel Iordanescu, aki csakúgy mint a mérkőzés előtt, a találkozó lefújása után is készségesen vállalkozott egy miniinterjúra.
– A meccs előtti napon azt nyilatkozta, hogy nem a győzelem a legfontosabb a magyarok ellen. Ez csak csel volt?
– Szó sincs erről! – mondta a román szakember. – Én most is azt mondom, hogy fontosabb volt számunkra néhány fiatal játékos megméretése, mint a győzelem. De… Természetesen rendkívül boldog vagyok, hogy a legjobb román futballisták nélkül is sikerült elhódítanunk a trófeát. Az pedig külön öröm számomra, hogy céljainkat megvalósítottuk, mert sok ügyes játékosunk van, és ez ma bebizonyosodott.
– Reálisnak tartja a három-nullás végeredményt?
– Ma három góllal jobbak voltunk a magyaroknál, és ezt nekem nem kell külön megmagyaráznom… Az első félidőben teljesen kiegyenlített erők küzdelme zajlott, és a kihagyott büntető jelentette a fordulópontot. Amikor a magyar támadó hibázott, akkor már úgy éreztem, hogy miénk a siker.
– Mi a véleménye a magyar csapat teljesítményéről?
– Ahogy pénteken is dicsértem az önök válogatottját, ugyanezt most is megismételhetem, hiszen izgalmas meccset játszottunk a magyar csapattal, és már egyértelműen felfedezhető Lothar Matthäus munkája. Úgy bizony, számomra egyértelmű, hogy a német szakember gondolkodásmódja és taktikája eredményezte a két korábbi győzelmet, no meg a mostani, csaknem egy órán át tartó egészen jó teljesítményt. Azonban azt is látni kell, hogy a magyarok a végére alaposan elfáradtak, és a mai futballban az egyik legnagyobb kincs az erő…