Debreceni pontok

Szakadó esőben és ennek megfelelően - miskolci mércével mérve feltűnően - mérsékelt érdeklődés mellett kezdődött el az Arany Ászok Liga egyetlen vasárnapi mérkőzése, ahol az újonc Diósgyőr és az előző bajnokság bronzérmese, a Debrecen állt szemben egymással. Kiprich József csapatában kezdőként kapott helyet az a Máté Péter, aki éppen az ellenféltől került Diósgyőrbe, a Debrecenben viszont csak a kispadon ücsörgött az a Kerekes Zsombor, aki kis kitérő és egy sikertelen brightoni próbajáték után tért vissza legnagyobb sikerei helyszínére. (A korábbi kétszeres házi gólkirály aztán szóhoz jutott a mérkőzés során.)

Az első félidőben még szinte be sem melegedtek a csapatok, amikor Sitku veszélyeztetett egy emberes lövéssel, Kövesfalvi azonban a helyén volt. Némi további tapogatózás után már látszott, hogy a hazaiaknál Sipeki igen aktív, ezt bizonyítandó a csatár is megeresztett egy löketet, de ez elkerülte a kaput. Már megnyugodhattunk volna, hogy most jön a mezőnyjáték, amikor a Debrecen teljesen váratlanul és igen szerencsésen, a menteni igyekvő Vitelki segítségével megszerezte a vezetést egy szabadrúgás-kombináció után az első negyedóra végén. A gól jót tett a meccsnek, a Diósgyőr kénytelen volt támadni, a Debrecen pedig kihasználhatta játékosai gyorsaságát a kontráknál - írhatnánk, ha a csapatok követték volna a sablont.

Az igazság azonban az, hogy továbbra is a vendégek birtokolták többet a labdát és léptek fel támadóbban, a Diósgyőr kissé vérszegényen szövögette támadásait. Sipeki volt az egyetlen, akin érezhető volt az akarás, de egyedül ő sem bírt a tapasztalt debreceni védőkkel, Komlósival és Égerrel. Felváltva, de elég ritkán jöttek a helyzetek, amikor a 37. percben Sipeki villant egyet, lerántották a tizenhatoson belül, de a síp néma maradt, az egyenlítési lehetőség pedig elúszott. Természetesen szinte azonnal büntetett a vendégcsapat, Kiss lépett ki a védők közül és lőtt védhetetlenül Kövesfalvi fölött a léc alá. Egy Hornyák-lövéssel próbáltak riadalmat okozni Égerékben a hazaiak, de a szünetig megmaradt a kétgólos vendégelőny.

Ez az előny aztán biztosította azt, hogy a Debrecen továbbra is nyugodtan, tudatosan, stílusosan futballozott, a Diósgyőr pedig leginkább futott az eredmény után. Sipeki változatlanul sokat küzdött, rögtön a félidő elején volt is egy ígéretes helyzete, de szöglet lett belőle, ezután pedig inkább a vendégek akarata érvényesült a pályán. Sorozatos, de eredménytelen helyzeteikre csak ritkán volt válasz, akkor viszont Máté veszélyes fejese mellészállt. Jellemző egyébként, hogy Sipeki mellett a volt debreceni hátvéd volt a legaktívabb, kis túlzással ő volt csapata legjobb védője és legjobb támadója. Az időközben beállt Kerekes vezérletével azonban továbbra is a Loki tartotta kézben a mérkőzést, és támadott szinte folyamatosan, Kövesfalvinak vagy a védőknek többször is nagy helyzetben kellett tisztázniuk.

A hazaiak cserék révén próbáltak frissíteni, de már csak két helyzetre futotta erejükből. Krajncz távoli bombája még csemege volt Csernyánszkinak, Tisza félfordulatból leadott sistergős lövésének védéséhez viszont bravúrra volt szüksége a kapusnak. Miután azonban bemutatta, maradt a 0-2, győzelemmel távozhattak a vendégek. A Diósgyőrön látszott, hogy ambiciózus edzők kezében van a csapat, az akarással nem volt gond, de ezen a délutánon a Debrecen volt a jobban összerakott, összeszokottabb társaság, így megérdemelte a 3 pontot.