Az utóbbi napokban meglehetősen szép vihar kerekedett befektetőügyben, nem véletlen, hogy a jelenlegi tulajdonos, Ott Erzsébet szerette volna elmondani a véleményét: "Szeretném leszögezni, hogy szerepvállalásom nélkül ma már nem lehetne beszélni diósgyőri labdarúgásról – kezdte az üzletasszony. – Ez korántsem öndicséret, hanem egyszerűen tény. Eddig sem volt szokásom, s ezután sem lesz az, hogy a sajtón keresztül bonyolítsam üzleti ügyeimet. Meggyőződésem, hogy az ilyesmi kizárólag a tárgyaló felekre, tehát az eladóra és a lehetséges vásárlóra tartozik. Többször is elmondtam, de szeretném megismételni: az élvonalban szereplő csapat finanszírozását, működtetését egyedül nem tudom vállalni. Olyan tulajdonosnak szeretném eladni a gazdasági társaságot, aki képes biztosítani a város reprezentáns együttesének élvonalbeli szereplését. Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a különböző sajtóorgánumokban az utóbbi időben a jogsértés határát súroló megállapítások jelentek meg személyemmel kapcsolatban. Ami a Varga Zsolt-féle szándékot illeti: úgy éreztem, hogy a jelentkező a DVTK zavartalan működtetését képtelen lenne ellátni, ezért tárgyalok komolyabb és lényegesen tőkeerősebb befektetőkkel. Szeretnék megnyugtatni minden miskolcit: a város nem marad élvonalbeli csapat nélkül!"
Immáron eggyel csökkent a diósgyőri labdarúgásba befektetni szándékozók száma, ugyanis a DVTK felkészülésének kezdetén a Varga Zsolt által képviselt vállalkozói kör bejelentette visszalépését a vásárlástól. Ezt azzal indokolták: mivel a klub még mindig nem adta le a köztartozás-mentességről szóló iratokat, valamint adós a 2003. évi auditált beszámolóval, már nincs esély arra, hogy a piros-fehérek megfelelő erősségű csapattal vágjanak neki az augusztus 7-én rajtoló bajnokságnak. A rajtig még hat és fél hét van hátra, ezért felettébb érdekes az indoklás (kifogás?) megfogalmazása… Ami viszont viszszavonhatatlan tény: a labda immáron tényleg Ott Erzsébet térfelén pattog.