Üllői út: siófoki futballparádé

Annak ellenére, hogy a siófokiak nagyszerűen futballozva 4–0-ra legyőzték a zöld-fehéreket, a házigazda is vezetett néhány látványos támadást, és ha a Fradi szerzi meg a vezetést, akkor a találkozó végeredménye akár fordítva is alakulhatott volna – ezt az is bizonyítja, hogy a meccs lefújását követően a ferencvárosi szurkolók tapssal jutalmazták Tököli Attila és Gera Zoltán teljesítményét. Persze a dicséret nem a Fradit, hanem a Balaton FC-t, és a siófoki csapaton belül a találkozó főhősét, az éppen a Ferencvárosban nevelkedő Sitku Illést illeti.
– Egy biztos: sokáig emlékszem majd erre a találkozóra – mondta Sitku Illés. – Másodszor játszottam ellenfélként az Üllői úton. Most rendkívül boldog vagyok, hogy ilyen fantasztikusra sikeredett ez az este.
– Annak idején miért kellett távoznia a Ferencvárosból?
– Mint minden más játékosnak is, így egy bizonyos szituációban – azaz: menjek vagy maradjak? – nekem is választanom kellett, és én új kihívást kerestem, s ez végül nem sült el rosszul.
– Amikor elindultak a fővárosba, gondolta volna, hogy így elpáholják a zöld-fehéreket?
– Nem. Főleg azért nem, mert a stadion előtt csatlakoztam a többiekhez, nem is Siófokról érkeztem Budapestre… Ám a fővárosi szmog sem vette el az eszem, a legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy ez lesz a végeredmény. Mindenképpen pontot akartunk rabolni a Fraditól, de ilyen parádéra nem számítottunk. ---- – Ha a zöld-fehérek szerzik az első találatot, másként is alakulhatott volna a végeredmény…
– Valóban szenzációs, magyar viszonylatban nagyszerű iramú összecsapás volt. A felvetésével pedig egyetértek: ha az első félidő elején Leandro belövi a nagy helyzetét, ki tudja, mi a meccs vége…
– Jó, hogy említi Leandro esetét. Az első gólja kísértetiesen hasonlított a ferencvárosi támadó szituációjához, ám míg a hazai labdarúgót szerelték, önnek bejött a pimasz csel, és sikerült gólt rúgnia.
– Azért nem volt teljesen ugyanaz a két eset: Leandro helyzeténél László András a csatár mögül érkezett, az én esetem azonban más volt, hiszen Dragóner Attila mellettem loholt, és könnyebben sikerülhetett a cselem.
– Mitől ennyire jó a Balaton FC? Mindenki azt várja, hogy kipukkadjanak… Mikor lesz a nagy durranás?
– Arra még várhatnak… A jó eredmények határtalan önbizalmat adnak a csapatnak.
– Mi lesz ennek a vége?
– Ébredés a fantasztikus álomból. Ám remélem, amikor észrevesszük, hogy itt a valóság, akkor a dobogó első két helyének valamelyikén találjuk magunkat… ---- Pintér Attila, a Ferencváros vezetőedzője éles hangon bírálta csapatának azon labdarúgóit, akik érzése szerint keveset tettek a Balaton FC elleni mérkőzésen a sikerért. A zöld-fehérek szakvezetője kijelentette, egy-két játékosnak el kell gondolkoznia azon: méltó-e arra, hogy FTC-mezt húzzon magára.
Kérdésünkre, hogy konkrétan kikre gondolt, a Ferencváros edzője kitérő választ adott, pontosabban kijelentette: nem akarja megnevezni a szerinte gyatra teljesítményt nyújtó játékosokat, ám jelezte, hogy öltözőn belül értékelik a szerdai, hazai pályán 4–0-ra elveszített mérkőzést.
Nos, tehát Pintér Attila titkolja, mégsem nehéz kitalálni, kikkel lehet elégedetlen a vezetőedző – úgy gondoljuk, elsősorban Marius Sasunak, Kriston Attilának és Leandrónak kell tartania az esetleges büntetéstől.