Pásztor: Jó úton jár a csapat

- Nagyon pozitívnak értékelem a csapat Vk-teljesítményét - kezdte Pásztor István -, egyik mérkőzésen sem játszottak alárendelt szerepet. Amit azért tartok különösen elismerésre méltó dolognak, mert ebből a keretből hét-nyolc játékos pár héttel ezelőtt még nem is álmodott arról szerintem, hogy válogatott lesz, ráadásul már a mostani, 2004-es Vk-n szerepelhet. Na jó, leszámítom a németek elleni találkozó első félidejét, mert azt tényleg rossz volt nézni, ám a folytatás az mindenért kárpótolt. Éppen az mutatta meg ennek a csapatnak az erejét és jövőjét, hogy minden rutintalanságuk ellenére, tetemes hátrányban sem zuhantak össze. Olyan káprázatos második félidőt produkáltak, hogy ikszes mecset csináltak egy elveszett találkozóból, amelyen végül kis szerencsével akár elkerülhették volna a vereséget. Ki kell még emelnem a horvátok elleni helyosztót, annál is inkább, mert ez a horvát csapat nyolcvan százalékban megegyezett az olimpiai bajnokságot nyert athéni kerettel. Nagy bravúr volt elhalászni előlük a hetedik helyet, a magyar fiatalok pont annyit adtak ki, annyit engedtek az ellenfélnek, amennyire szükség volt. Ez részükről egy nagyon tudatos meccs volt.

- Ez a mostani magyar keret akkor már teljesen kész és csupán annyi a feladata, hogy még több nemzetközi rutint szerezzen vagy azért szükség van egy-két poszton a cserére?
- Senkit nem tudok elmarasztalni. Akik eddig ott voltak a keretben, de kevesebb lehetőséget kaptak, azok nemcsak megpróbálták, hanem át is vették a húzóemberek szerepét és feladatát. Gondolok itt elsősorban Gál Gyuszira és IváncA többségnek azonban ez volt az első igazi nagy nemzetközi tornája, ám a sokszor ebből adódó megilletődöttség egyáltalán nem látszott rajtuk.sik Gergőre, míg Fazekas Nándi ezúttal is fantasztikus formában védett. Négyéves, olimpiai ciklusban kell gondolkodni, idő és meccsek kérdése, hogy átszokjanak a gyorsabb, keményebb nemzetközi ritmushoz, tempóhoz.
- Többen visszavonultak az athéni csapatból a válogatottságtól. Pásztor István láthatjuk még a nemzeti csapatban?
- A kapitánnyal én is úgy beszéltem meg: jöjjenek a fiatalok. Ezt az elképzelést abszolút megértem és támogatom is. A Világkupán tulajdonképpen a csapat a januári Európa-bajnoki selejtezőkre készült fel, amelyen ez a keret véleményen szerint gond nélkül veszi az akadályt. Amennyiben olyan ellenfelet kapunk a júniusi pótselejtezőn és a kapitány számít rám, természetesen a rendelkezésére állok. De, gyorsam lekopogom, a posztomon Iváncsik és Vadkerti személyében két olyan remek szélső játszik, akik megoldják azt a feladatot is. De azt azért így határozottan nem lehet kijelenteni, hogy én már soha többet nem szerepelek a magyar válogatottban.