ZSOLDOS BARNA 2021.08.02 15:24 Frissítve: 2021.08.02 15:24

F1: az Alpine vezérének a szocialista Varsóból vezetett az útja a csúcsig

A Magyar Nagydíjon győzelmet ünneplő Alpine-istálló élére idén kinevezett Marcin Budkowskival arról beszélgettünk a Hungaroringen, miként jutott el a vasfüggöny mögötti Lengyelországból egy F1-es csúcspozícióig. A kezdetek miatt még jobban értékeli kiváltságos helyzetét.

Marcin Budkowskival Alain Prost és Ayrton Senna csatái szerettették meg az F1-et (Fotó: AFP)

 

– Nem semmi, honnan hová jutott!
– Nos igen, Lengyelországban születtem a szocializmus idején – mondta a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjújában Marcin Budkowski, az Alpine ügyvezető igazgatója. – Noha az akkori rendszer még 1982-ben is állt, és természetesen minden nagyon zárt volt, a családunknak sikerült Franciaországban letelepednie, mert a szüleim tudósok. Ez nyitotta meg az utat Nyugat-Európa felé, ahol elkezdtem tanulni, jó diplomákat szereztem, és eljutottam az F1-ig.

– Ha jól sejtem, azért még így sem lehetett egyszerű a nyolcvanas évek Lengyelországát csak úgy elhagyni.
– Az kellett hozzá, hogy a szüleim tudományos együttműködésekben vettek részt nyugati országokkal, ami ritkaságnak számított akkoriban. Ez nyitotta meg a lehetőséget, hogy külföldre utazhassanak munkaügyben, aztán a család úgy döntött, maradunk Nyugaton. Szóval egyáltalán nem úgy ment, mint manapság, amikor elég csak bepakolni a hátizsákot, és már le is telepedhetsz Európa valamelyik országában.

– Ezek szerint élete első öt évét töltötte Lengyelországban. Vannak még emlékképei az akkori Varsóról?
– Természetesen. Emlékszem a hatalmas hóra telenként, de arra is, hogy az ablakon kinézve többször láttam tankokat és katonai alakulatokat az utcán. Azért is örülök ezeknek az emlékeknek és tapasztalatoknak, mert általuk jobban értékelem a jelenlegi életem. A szüleim a szocialista Lengyelországban sokkal nehezebb körülmények között nőttek fel, ők még pontosan emlékeznek, milyen volt ott az élet. Ez segít abban, hogy az ember mindig két lábbal álljon a földön.

– Nem volt nehéz lengyel gyerekként belecsöppenni a nyugat-európai mindennapokba?
– De igen, mert nem beszéltem franciául. Viszont az ember ilyen fiatalon még nagyon fogékony a nyelvekre, és szerencsém volt, mert az iskola előtti évben volt mellettem egy tanár, aki megtanította a franciát és segített a beilleszkedésben. Fura volt, de hosszabb távon a javamra szolgált, hogy idegen környezetben kellett helytállnom.

– Mikor szeretett bele a Formula–1-be?
– A nyolcvanas évek végén édesapámmal és a barátaimmal kezdtem nézni a versenyeket a tévében. Akkoriban zajlottak a nagy csaták Alain Prost és Ayrton Senna között, ami azonnal magával ragadott. Franciaországban nagy Prost kultusz volt, amit mindenki átérzett.

– Emlékszik az első Magyar Nagydíjra is?
– Arra nem, de az 1990-esre igen, amikor Thierry Boutsen győzött. De tudom, még akkor is különleges hangulata volt az első vasfüggöny mögötti versenyhelyszínnek.

– A mérnöki diplomája megszerzése után tehát egyértelműen a Formula–1 volt a célja?
– Az volt az álmom. Tudtam, hogy nehéz lesz, hiszen rengetegen szeretnének ott dolgozni, de nem sokan kerülnek be. A tanulmányaim során a legjobb helyzetbe akartam hozni magam, ezért miután diplomát szereztem egy repüléstani egyetemen Franciaországban, egy évet eltöltöttem Londonban az Imperial College-ben, mert tudtam, hogy az F1-es csapatok onnan alkalmaznak szakembereket.

– Aztán a következő években rögtön olyan legendákkal dolgozhatott együtt, mint Alain Prost, a Schumacher-éra ferraris vezetői, majd Ron Dennis. Milyen élmény volt?
– Először az összes csapatnak elküldtem az önéletrajzom, és szerencsém volt, hogy felvettek a Prost GP-hez. Bár közvetlenül Alainnal nem dolgoztam, így is elég kis csapat volt ahhoz, hogy sok különböző beosztású emberrel működjek együtt. Aztán a Ferrarinál tényleg olyanok vettek körbe, akik a mai napig legendásnak számítanak az F1-ben – Jean Todt, Ross Brawn, James Allison és sokan mások. Fantasztikus élmény volt a modern kor első igazán profi csapatánál dolgozni, amely nagyon magasra emelte a lécet.

– Ma pedig már ön áll az Alpine-istálló élén. Az Aston Martint irányító Otmar Szafnauer román, a Mercedest vezető Toto Wolff szintén lengyel gyökerekkel rendelkezik. Lehet, hogy a kelet-európai háttér eltökéltebbé, kitartóbbá teszi az embert?
– Lehetséges, de azért mindnyájunknak különböző a történetünk, és egy F1-es istálló vezetősége is nagyon sokrétű. Egyébként Totóval szoktam is lengyelül beszélni, igaz, nem túl sokáig, mert a szókincse elég szegényes.

– Milyen gyakran jár manapság Lengyelországban? Vannak még ott rokonai?
– A szüleim Franciaországban élnek nyugdíjasként. Az élettársam viszont lengyel, így együtt is haza szoktunk látogatni. A Covid miatt mostanában ritkábban, de nagyon szeretek visszamenni Lengyelországba. Sok tekintetben francia vagyok, de érzem, hogy a gyökereim Lengyelországhoz kötnek.

– Manapság sok szó esik az F1-ben a sokszínűség hiányáról, de azért nemzetiségek terén nem áll rosszul a sorozat.
– Igen, nálunk például 24 különböző nemzetiség képviseli magát és a vezetőségben is hasonló a helyzet. Az F1-ben mindig a teljesítmény dönt, teljesen mindegy, honnan jöttél, hol tanultál, hol születtek a szüleid. Csak az számít, mit tudsz. Nagyon nemzetközi ez a közeg, mert a legjobb, legokosabb embereket alkalmazzuk. Azért vagyunk itt, hogy a legjobb csapatot alkossuk.

– Mit javasol azoknak a magyaroknak, aki az ön példáján fellelkesülve szeretnének a Formula–1-ben dolgozni?
– Először is el kell dönteniük, milyen típusú munka iránt érdeklődnek. Ha például mérnöki, akkor fontos a minőségi mérnöki egyetemi képzés. Jó, ha az embernek van külföldi munkatapasztalata, jól beszél angolul, és az is igaz, hogy a csapatok inkább a nyugati, semmint kelet-európai egyetemekről kikerülő szakembereket keresik. Remélhetőleg majd ez is változik idővel. De a legfontosabb, hogy az ember soha ne adja fel az álmát. Amikor szerettem volna bekerülni az F1-be, több, mint negyvenszer küldtem el az önéletrajzom, és egyetlen egyszer kaptam választ, egyetlen interjúra hívtak be, amely alapján munkát kaptam. Lehet, ha negyvennégy helyett csak negyvenhárom alkalommal küldtem volna el az önéletrajzom, sosem jutok lehetőséghez. Úgy vagyok vele, hogy ha az ajtó zárva van előtted, akkor próbálj bemászni az ablakon.

Budkowski és kollégánk a Magyar Nagydíjon

– Ráadásul Kelet-Európából indulva sokkal több áldozatot is kell hoznia az embernek, hiszen el kell hagynia a hazáját, a családját ahhoz, hogy megalapozhasson egy esetleges F1-es karriert.
– Igen, de ez más kiemelt nemzetközi közegben is így van. És nem csak ez az egy áldozat, amit meg kell hoznod a munkádért. Rengeteget utazol, rengeteget dolgozol, és ez óhatatlanul is hatással van a magánéletre. A Formula–1-es munka csak azoknak való, akik imádják ezt a sportot, és hajlandóak az életüket e köré építeni. Sok lemondással, de sok pozitívummal is jár. Szerintem összességében megéri, viszont sokkal nehezebb ez az élet, mint ahogy kívülről látják az emberek.

KALANDOS KARRIER AZ F1-BEN IS 

Az 1977-ben Varsóban született Marcin Budkowski párizsi és londoni egyetemi tanulmányok után 2001-ben kezdte meg F1-es pályafutását, amikor felvették a Prost GP aerodinamikai részlegére. Miután a csapat csődbe ment, csatlakozott a Ferrarihoz, ahol 2002 és 2007 között szerves részese volt a Schumacher-éra káprázatos sikereinek. Ezt követően a McLarennél töltött be különböző technikai szerepköröket, többek között a wokingi csapat aerodinamikai részlegét is vezette. Az istállóknál töltött évek után 2014-ben az FIA-hoz szegődött, ahol az F1-es technikai részleg vezetőjeként dolgozott, a Renault hívására azonban visszatért, és 2018-ban a csapat technikai igazgatói posztját töltötte be. Cyril Abiteboul távozása után az Alpine-ra átkeresztelt istálló ügyvezető igazgatójává nevezték ki, vagyis ő irányítja az enstone-i alakulatot.

 

Büszke rá, hogy győzelemre vezette az Alpine-t a Hungaroringen

Noha Esteban Ocon hungaroringi sikerében az első körös káosz és a szerencse is közrejátszott, Marcin Budkowski büszke rá, hogy a francia pilóta az Alpine-istállóval karöltve hibátlan teljesítménnyel csapott le a lehetőségre: „Micsoda káprázatos eredmény! Esteban hihetetlen versenyt futott, szívből gratulálok neki első nagydíjgyőzelméhez. Stresszes futam volt, amit borzasztóan hosszúak éreztünk. A rajt után nagyszerű pozícióba kerültünk, aztán a verseny során helyes stratégiai döntéseket hoztunk, a boxutcai csapatunk végrehajtott két hibátlan kerékcserét, aztán már arra koncentráltunk, hogy végig megőrizzük az első helyet. Tudtuk, hogy Lewis (Hamilton) fenyegetést jelenthet majd az utolsó körökben, de épp ezért is kell nagy köszönetet mondanunk Fernandónak, amiért keményen védekezett ellene, így sokat segített abban, hogy Esteban megőrizhesse az első helyet. A múltban is láttunk már őrült versenyeket – ilyenkor a legfontosabb, hogy az ember minden adódó lehetőségre lecsapjon, és mi pontosan ezt tettük. Nagyon büszke vagyok a csapatra, ez a jutalom az elmúlt évek kemény munkájáért. Most, hogy megízleltük a győzelmet, még inkább megjött az étvágyunk a többihez.”

2021.09.12 10:30:13

F1 B. Ö. B.

A McLaren ráadásul kettős győzelmet aratott Monzában • Bottas a mezőny végéről rajtolva állhatott dobogóra.

2021.09.11 15:55:59

F1 H. L.

Hamilton rajtja nem alakult jól, és az ötödik helyen futott be, így nem szerzett pontot a sprintkvalifikáción.

2021.09.11 11:37:41

F1 H. L.

A brit mögött Bottas és Verstappen alkotta az első hármast.

2021.09.10 16:04:38

F1 B. Ö. B.

A Mercedes eddig nagyon erősen teljesít Monzában, ám nem Hamilton nyerte meg az időmérőt.

2021.09.10 13:27:40

F1 B. Ö. B.

A Mercedes versenyzője közel fél másodpercet adott a 2. helyen végző Verstappennek.