TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Nem volt akkora bolondság, amikor Bernd Storck elkezdte mérni, elemezni, mit tudnak a legjobb magyar játékosok – mára csak kiderült, hogy az NB I-es futballpályákon sem csak védőkkel vagy éppen a csatárokkal, hanem a tudománnyal is versenyt kell futni.

ALAPVONAL. Hogy mégis sikerült, az nem az anyagiaknak köszönhető, hiszen a Juventus és az Internazionale lehetőségei még mindig jobbak voltak, és erősebb a keretük. A Milan sikeréhez mindenekelőtt jó döntések kellettek, nemcsak a vezetőedző, hanem a játékosok kiválasztásában is.

ALAPVONAL. Tanulság persze nincs, az nem számít annak, hogy egy-egy korszak divatos szenvedélye a sportban is utat tör magának. Kampányok ide, kampányok oda. Amelyekkel az a bajom, hogy mindig valami ellen teszik le a voksukat és nem a pozitív megoldás mellett. A dohányzástól már úgy-ahogy sikerült elriasztani az embereket, de ha a célért igénybe vett pénzt és energiát arra fordították volna, hogy a sport mellett szóljanak hasonló intenzitással, kevésbé lenne álszent az akció.

ALAPVONAL. Mert utólag már nagyon könnyű volt belemagyarázni, hogy a nagyképű magyar futballista nyilván úgy gondolta, majd jól megszívatja a BEK-győztes olaszt, emelget, esernyőzik, meg brazil körözik, és tessék, mekkorát koppant – természetesen szó sem volt ilyesmiről, a legjobbnak tetsző helyzetkezelés ért igazán kellemetlen véget.

ALAPVONAL. Az idén is kalkulálható, ha nem is három, hanem kettő, a végletekig feszült, fordulatos összecsapás, a teljes kézilabdás év méltó lezárása, csúcsra járatása. Általában ez a fő érv mindenféle playoff, ráadás mellett. Az ellenérv pedig úgy szól, hogy mesterségesen gerjesztett izgalom ez, olyan, mintha a maratoni futás mezőnyét 42 kilométerhez érve arra köteleznék, várják be egymást, aztán az utolsó, nem egészen kétszáz méternek veselkedjenek neki egyszerre, hadd szórakozzon a nép.

ALAPVONAL. A Sepsi OSK története második Román Kupa-döntőjét vívta – és a történeti hűség kedvéért: első kupagyőzelmét aratta –, a hétközi, erősen munkanapnak minősülő időpont ellenére is ötezer, többnyire piros-fehérbe öltözött rajongó tartotta fontosnak, hogy ott legyen. (…) Székelyföld számára azonban ezúttal más volt a tuti tipp.

ALAPVONAL. A Frankfurt a mögöttünk hagyott Európa-liga-idényben 30 millió euró körüli összeggel gazdagodott, a BL-ben viszont önmagában a rajtpénz 15 millió felett lesz, amihez legalább három telt házas hazai mérkőzés bevételét, illetve a központi »marketingkosárból« neki járó összeget is hozzá kell majd adni.

ALAPVONAL. Éppen ezért lenne nagy felelősségük a mostani amatőröknek, öregfiúknak, hogy a legalacsonyabb szinten is példát mutassanak alázatból, sportszerűségből, labdarúgás-szeretetből. Ha a gyerekek azt látják, lehet a könnyebb utat választani, és nincs is igazi következménye a simlisségnek, nem várhatjuk el tőlük a későbbiekben, hogy megfeszüljenek a nagy győzelmekért.

ALAPVONAL. Hisz a sport az érzelem (minden érzelem) oly intenzív megjelenítője, mint semmi más, az általa kiváltott emóció a jelent s a közvetlen holnapot úgy tartja fogva, akár a bilincs, sőt, „édes bilincs”, ahogy Tamási Áron a szülőföldről mondta valamikor.

ALAPVONAL. Ennek jegyében elismerem, belefér, hogy egyszer elém vezessék a kombinatorikát a képernyő lovagjai, hogy lássam, mennyire okosak. Ám nekem nem magasröptűen kell tudnom a pozíciókról, hanem hétköznapian. Főként, hogy a semmit magyarázgató meghívottak többségével az a bajom, hogy – láttam őket játszani. Hiába, nagy teher az életkor…

ALAPVONAL. Érthető módon, hiszen olyan jelenség verte ki a biztosítékot Romániában a korábbiaknál jóval nagyobb durranással, amellyel évtizedek óta együtt él a többségi nemzet törpekisebbségbe szoruló jégkorongos társadalma. Mondhatni pragmatikusnak tetsző belenyugvással, tekintve, hogy a székelyföldi hoki nélkül gyakorlatilag nem létezne e sportág a keleti szomszédban.

ALAPVONAL. Itt van ellenben ma délután az MTK–Debrecen és a Puskás Akadémia–Honvéd kettős párviadal. A Honvéd előnye két pont, az MTK-é a semmiből visszatért remény és a nyerhetőbb mérkőzés. Akárhogy is, egyiküknek alá kell szállnia.

ALAPVONAL. Jó látni, hogy az olykor általunk, a média által is túlmisztifikált hősök sok tekintetben épp olyanok, mint mi. Például képesek ugyanúgy egyik pillanatról a másikra gyerekké válni, ahogyan mi. Más-más taposómalomból jövünk, ugyanoda érkezünk.

ALAPVONAL. A Fradi–Paks kupadöntő kapcsán bebizonyosodott, hogy a nagyszerű hangulathoz, a kilencven percen át ugráló, éneklő szurkoláshoz nincs szükség gyűlöletre. A csak magyarokat foglalkoztató paksi csapat teljesítményét – még ha ez a kabát a nekik a teljesen új légkörrel és a kimondottan jól játszó ellenféllel igen nagynak is bizonyult – mindenki elismeri. A lelátó népe nem az ellenfél pocskondiázásával foglalkozott, hanem a saját együttesével.

ALAPVONAL. Az az elképzelés a legjobb, hogy más sportágakból átvett minta alapján egy-egy futballcsapat, mondjuk, félidőnként kétszer visszanézethetne egy-egy szituációt. Ezzel az edzők szerepe, taktikai érzéke is nagyobb teret kapna, okosan kellene sáfárkodni ezekkel a lehetőségekkel, és több beszédtémát is szolgáltatna egy-egy fontos meccs után.

ALAPVONAL. Nyilván 1984-ben a szarajevóiak sem tudták elképzelni, hogy akkor modernnek számító ötkarikás létesítményeik rövidesen elenyésznek, inkább további világversenyeket tervezgettek.

ALAPVONAL. Az eufória, hogy itt lehetek, láthatom élőben a világ legjobb kerékpározóit, mindent felülírt. Mert különben nem nagyon érthető, mi a csuda jó abban, hogy ott állsz a tömegben, bizony lökdösődnöd is kell, néhány másodpercre látod a bringásokat, szinte semmit információd sincs, ez azonban egyáltalán nem érdekel, ott vagy, jó értelemben véve őrjöngsz, tapsolsz, kiabálsz.

ALAPVONAL. Arról nem beszélve, hogy az akadályok leküzdéséhez ész nem kell, miközben a lovaglás szellemi sport is, hiszen meg kell teremteni az együttműködés hátterét a lóval. Elképzelem az öttusázó klasszisokat, akik az olimpiára készülve, a cipelést gyakorolva úgy edzenek, hogy hazaviszik a nénikék kosarait a piacról… Mesés, ugye?

ALAPVONAL. A döntő azonban még hátravan. És ha széles e futballvilágon említeni kellene egy klubot, amelynek patinája, hírneve, kultusza, mítosza a Realhoz mérhető, én elsőként a Liverpoolt mondanám.

ALAPVONAL. És már érkezett is az ejnye-bejnye Nyonból. Remélhetőleg nem több ennél, de hogy nem bagatellizálható kihágásról lehet szó, az is jelzi, hogy a felszólítás nyomán Kovács játékvezető sürgősen törölte az egyik közösségi portálon közzétett képeket, illetve a hozzájuk társított, kétnyelvű – magyar és román – szöveget.