TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. Egyre kevesebben merik vállalni adott esetben sarkos – de saját! – véleményüket, inkább belevágnak a biztonsági játékba, az »idegenben jó az iksz« hülyeségébe, és csak olyasmit hajlandók mondani, amiből nem lehet bajuk.

ALAPVONAL. Az idei, kitűnően sikerült, világsztárok sokaságát felvonultató Memorial időzítése például a lehető legjobb módon szolgálta egy világ- és egy Európa-bajnokság közötti feszes, alig néhány hetes periódusban az akkumulátorok feltöltése és a forma megőrzése elképesztően kényes egyensúlyának fenntartását.

ALAPVONAL. A tulajdon persze nagy erő, nincs az a külső futballszervezet, amelyik drasztikusan belenyúlhat a szerződtetések szövevényébe, így aztán nem tudható, mikor lesz változás a témában. Remény van rá, ugyanis van jó néhány olyan, évtizedeken át tornyosuló gát a magyar futballban, amelyet áttörtek a csapatok (vagy az idő), szinte észrevétlenül.

ALAPVONAL. Akkoriban nála nagyobb érzelmeket kiváltani senki sem tudott, s a futball legszebb adományát hagyta reánk. Itt járt köztünk, játéka kegyelmi pillanataival derűt csalt az arcokra, azt ültetett a szívekbe is, s most lénye belelobbant a végtelenbe. Ember volt, nagyon esendő, aztán sokat szenvedő ember, ez bizonyos, de hiszem, tisztességtelen lélek pillanatokra sem.

ALAPVONAL. Valóban törvényszerű-e a hanyatlás, és ha igen, akkor tartós és visszafordíthatatlan-e? Ha pedig szintén igen, megengedheti-e a kézilabda, amely a harmadik évezred sportágaként címkézi magát, és ezt nem is ok nélkül teszi, hogy öncsonkítás útján veszítsen a látványosságából, a mutatvány jellegéből, a vonzerejéből?

ALAPVONAL. Legyen bármekkora sztár is a portugál, ez a viselkedés megengedhetetlen, Erik ten Hag pedig olyan edző, aki nem is hagyja ezt szó nélkül, a sajtóban például nyíltan kritizálta a játékosait, akik idő előtt leléptek. Cristiano Ronaldo a fiatalok példaképe, így különösen fontos, hogy milyen a viszonya a csapatával.

ALAPVONAL. A kispestiek utánpótlása az országban a legjobbak közé tartozik, az elmúlt években válogatottak kerültek ki az intézmény falai közül, és ugye sokan a 2017-es magyar futballbajnokcsapat alappillérei is voltak. A talentumok vélhetően nem tűntek el, csak jelenleg nem nagyon látszik, hogyan építsék be őket úgy, hogy az eredményesség is megmaradjon.

ALAPVONAL. »A legsikeresebb sportmenedzserek keményen dolgoznak azon, hogy elsajátítsák ezt az alapvető sportvezetői készséget. Legalább azt tudniuk kell, mikor fogják be a szájukat.«

ALAPVONAL. Az utóbbi években megerősödő szurkolói testvériség ma már ott tart, hogy Dunaszerdahelyre meccsre járni sikk, és nemcsak a Felvidékről, hanem az alig egy-két órás autóútnyira fekvő magyarországi településekről, sőt, Székelyföldről is. A túra minden áldásával és lappangó veszélyével együtt.

ALAPVONAL. Manapság – olvasom – a türelem a kulcsfogalom, a játékosok kivárják a tutit, biztosra mennek. És a türelem a kulcsfogalom a nézőnél is, hiszen sok izgalom nincs abban, ha a két tizenhatos között totyog a játék, azzal, hogy – hátha... Bizony megesik, hogy az ember bele-belealszik a meccsekbe, legyen szó akár az európai topról, a Bajnokok Ligájáról, főként a csoportmeccseken.

ALAPVONAL. Kétségtelen vigasz és támasz, hogy ebben az egyre fenyegetőbb hullámverésben a sport és Magyarország megmaradt a normalitás szigetének. Más kérdés és aggasztó ugyanakkor, hogy mind a sport, mind hazánk menthetetlenül e világ része.

ALAPVONAL. Sztanyiszlav Csercseszov is tisztában volt a találkozó különleges státusával. A múlt szerdai meccs előtti felvetésre – mit jelentene a jelenlévő zöld-fehér szurkolóknak a siker? – úgy reagált: a csapat minden tagjának és neki is legalább olyan fontos. A továbbjutást követően aztán Dibusz Dénes a helyükre tette a dolgokat. Megkérdezték tőle, pályafutásában hová helyezné ezt a sikert, mire azt válaszolta, hogy érzelmileg az első helyre.

ALAPVONAL. A Dortmund iparkodása érthető volt, hiszen amíg a bajnokikon 81 365-en tombolhattak a Signal Iduna Parkban, addig az európai találkozókon csak 65 829-en, és azokon épp az egyik főszereplő, a Gelbe Wand, Európa legnagyobb összefüggő, úgy húszezres lelátórésze veszett el a szabályok miatt.

ALAPVONAL. A sportban gyakran találunk példát nagyon jó megoldásokra. Persze, sokszor kockázatosnak tetszik egy-egy döntés, de ha a vége siker, lehet babért aratni. Akad ugyan olyan edző, aki biztosra megy, nem szeret változtatni, de az ilyen »langyos« trénerekről kevesebbet beszél az utókor.

ALAPVONAL. Aki ugyanis Magyarországon a versenyek ideje alatt a WTT hivatalos oldalán megpróbálta otthonról élőben nézni a mérkőzéseket, és rákattintott az erre használt „live”-linkre, azt az automatikus választ kapta, hogy ebben a régióban a mérkőzéseket interneten keresztül nem láthatja.

ALAPVONAL. A hazaiak az első fél órában el is döntötték a meccset. Persze kellett szerencse – kinek nem kell? –, kellett a VAR hiánya – kinek hiányzik? Aztán megtudtuk a »hozzáértőktől«, hogy ez a Milan Zs-csapat, a felkészülés elején jár, nincs csúcsformában, így nem meglepő, hogy a Zalaegerszeg nyerni tudott ellene, mert játékosai már ki vannak hegyezve a Honvéd elleni bajnokira. (…) A siker tanulságaiból a legfontosabb: hinni kell a magyar fiatalokban.

ALAPVONAL. A magyar sikerek hősei mindig képesek lesznek megtölteni az előadósátrakat. A szeretetözönt meg tessék nyugodtan elviselni, van annál sokkal rosszabb dolog is, higgyék el. Marco Rossinak meg segítsen valaki annak a képtelen helyzetnek a feldolgozásában, hogy Budapesttől hétszáz kilométerre ugyanolyan nyelven mondanak kedves-szépet neki, mint Magyarországon.

ALAPVONAL. A ma nyolcvanéves Vass István Zoltánnal senkit sem lehet egy napon említeni. Egyedi, távolságtartóan is magával ragadó stílusa, fanyar humora miatt szakmai értelemben elődei nincsenek, utódai pedig még kevésbé.

ALAPVONAL. Laky Károly már játékosként is edzősködött (tanítványainál többet senki sem lábtempózott), a háború után pedig ő volt maga a BVSC. Nem túlzás, hiszen egyidőben elnöke is volt a klubnak.

ALAPVONAL. Az akadémián szereplő 8-23 évesek 85 száza­léka Manchesterből és az agglomerációból érkezett. Valahogy így néz ki, amikor a város támogat egy projektet, aztán a projekt „visszaadja a kölcsönt” a városnak.