Képes Sport
L. PAP ISTVÁN
L. PAP ISTVÁN
2021.01.26 10:46 Frissítve: 2021.01.27 13:04

A 70 éves Jarmila Kratochvílová világcsúcsai örökké élnek

Amíg a férfi atlétika szabadtéri világcsúcsai közül mindössze a diszkoszé és a kalapácsé született a '80-as években (mindkettő 1986-ban), addig a hölgyek nem kevesebb mint kilenc csúcsot is abból az évtizedből jegyeznek. A legrégebbi 800 méteren a ma hetvenéves Jarmila Kratochvílováé 1983-ból, de maszkulin cseh hölgy fedett pályás 400-as csúcsa egy évvel ennél is idősebb.

AZ NDK és a Szovjetunió között is sikerre tudta vinni a csehszlovák 4x400-as váltót (Fotó: Imago)
JARMILA KRATOCHVÍLOVÁ
Született: 1951. január 26., Golcuv Jeníkov
Nemzetisége:
cseh-csehszlovák
Sportága:
atlétika (rövid- és középtávfutás)
Eredményei:
olimpiai 2. (400 m – 1980), 2x világbajnok (400 m, 800 m – 1983), vb-2. (4x400 m – 1983), 2x Eb-2. (400 , 4x400 m – 1982), 4x fedett pályás Európa-bajnok (400 m – 1981, 1982, 1983; 200 m – 1984)
Legjobbjai

Szabadtéren:
1:53.28 (800 m – világcsúcs, 1983), 47.99 (400 m – 1983), 21.97 (200 m – 1981), 11.09 (100 m – 1982)
Fedett pályán:
49.59 (400 m – világcsúcs, 1982), 22.76 (200 m – 1981)

Már 27 éves volt, amikor először futotta le 53 másodpercnél rövidebb idő alatt a 400-at, és bőven elmúlt harminc, amikor világcsúcsokat döntött. Nem típuskarrier Jarmila Kratochvílováé, igaz, a külseje, az izomzata és ebből fakadóan máig élő megítélése sem az.

A történelmi Cseh Királyság és Morva Őrgrófság határán fekvő Golcuv Jeníkovban született kevéssel a háború után (puszta érdekesség: ebben a kisvárosban látta meg a napvilágot Kronfeld Zsigmond, a századforduló egyik legmódosabb pesti bankára, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, a fővárosi áru- és értéktőzsde elnöke is), 100-tól 800-ig minden távon kipróbálta magát, mindenütt ma is elismerésre méltó időket futott, de legnagyobb sikereit 400-on és 800-on aratta. Már 29 éves volt, amikor a moszkvai olimpián szerzett ezüstérmével igazán jegyzett futó lett belőle.

1983. július 26.: Kratochvílová a célban, minden idők leggyorsabb 800 métere után... (Fotó: DPA)

A legrövidebb távon 11.09-et is tudott, amivel még 2016-ban is majdnem döntős lett volna Rióban, 200-as 21.97-e azonban jó lett volna egy bronzra, négy évvel korábban Londonban pedig aranyat ért volna. De ezekre a távokra csak kirándult (fedett Eb-t azért 1984-ben nyert 200-on is), irtózatos fizikuma kijelölte számára az utat a gyilkos 400 és 800 felé.

Olimpiai bajnok sohasem lett belőle, hiszen amikor 1980-ban Moszkvában betört az elitbe, 400-on második lett a nagy Marita Koch mögött, négy évvel később pedig – 1984-ben gyakorlatilag meg sem szoríthatták volna 800-on – a „béketábor”, így a csehszlovákok olimpiai bojkottja miatt nem lehetett ott Los Angelesben. Az olimpiát helyettesíteni igyekvő ún. Barátság-versenyt a női atléták számára éppen Prágában rendezték (a férfiakét a moszkvai Lenin-stadionban, itt Bakos György győzött is 110 gáton), de Kratochvílová ezen nem állt rajthoz.

A 800-at négy másodperccel gyengébb idővel nyerték meg, mint az egy évvel korábban Münchenben futott világrekordja (1:53.28), az óceán túloldalán az olimpiai aranyéremhez pedig még annyi sem kellett.

Kratochvilová müncheni világcsúcsa 800 m-en

Világrekordok 1990 előttről
SZABADTÉREN
1983. július 26.:
női 800 m, Jarmíla Kratochvílová (csehszlovák) – 1:53.28 p
1985. október 6.:
női 400 m, Marita Koch (NDK-beli) – 47.60 mp
1986. augusztus 30.:
férfi kalapács, Jurij Szedih (szovjet) – 86.74 m
1986. június 6.:
férfi diszkosz, Jürgen Schult (NDK-beli) – 74.08 m
1987. június 7.:
női súly, Natalja Liszovszkaja (szovjet) – 22.63 m
1987. augusztus 30.:
női magas, Sztefka Kosztadinova (bolgár) – 209 cm
1988. június 11.:
női távol, Galina Csisztyakova (szovjet) – 752 cm
1988. július 9.:
női diszkosz, Gabriele Reinsch (NDK-beli) – 76.80 m
1988. július 16.:
női 100 m, Florence Griffith-Joyner (amerikai) – 10.49 mp
1988. szeptember 24.:
női hétpróba, Jackie Joyner-Kersee (amerikai) – 7291 pont
1988. szeptember 29.:
női 200 m Florence Griffith-Joyner (amerikai) – 21.34 mp
1988. október 1.:
női 4x400 m, Szovjetunió (Ledovszkaja, Nazarova, Pinyigina, Brizgina) – 3:15.17 p
FEDETT PÁLYÁN

1977. február 19.:
női súly, Helena Fibingerová (csehszlovák) – 22.50 m
1982. március 7.:
női 400 m, Jarmíla Kratochvílová (csehszlovák) – 49.59 mp
1984. január 27.:
férfi távol, Carl Lewis (amerikai) – 879 cm
1988. február 13.:
női távol, Heike Drechsler (NDK-beli) –737 cm
1989. március 4.:
férfi magas, Javier Sotomayor (kubai) – 243 cm

Addigra viszont már mindent megnyert, ami megnyerhető. Fedett pályán például 1982 márciusa óta, azaz lassan 39 éve tartja 49.59-cel a 400 m rekordját – ha honfitársnője, az ugyancsak mackós Helena Fibingerová súlylökésben nem jut el 1977-ben (!) 22.50 m-ig, ez lenne a ma élő legrégebbi atlétikai világcsúcs. Pályafutása csúcsa egyértelműen az 1983-as első világbajnokság, hiszen Helsinkiben 400-on és 800-on duplázni tudott – ami rajta kívül egyedül a kubai Alberto Juantorenának sikerült az 1976-os montreali olimpián, nőnek soha. Ráadásul a rövidebb távon 47.99-es fantasztikus világcsúccsal nyert, ezt az addigi rekorder NDK-s Marita Koch 1985. október 6-án szorította le máig felülmúlhatatlan 47.60-ra... Másik egyéni számában, 800-on Helsinkiben 1.54.68-ra volt képes, itt is másfél másodpercet vert a mezőnyre.

Amikor 1983 nyarán Münchenben 800-on megfutotta a máig élő 1:53.28-at, különösebben nem hördült fel a világ, hiszen őt megelőzően az 1980-as olimpián futott 1:53.5-tel (elektronikus méréssel: 1:53.43) a győztes szovjet Nagyezsda Olizarenko tartotta a rekordot, amely a hetvenes években (a csúcs 1971-ben került először két perc alá) többször is gazdát cserélt – 1983 óta viszont egyszer sem. Sőt, minden idők 25 legjobb eredménye közül mindössze öt született 2000 után, és a Kratochvílová, Olizarenko duón kívül senki sem volt képes 1:54 alá menni. Az állandó támadások kereszttüzében álló hermafrodita Caster Semenya legjobbja is egy másodpercre van a csehszlovák futógép rekordjától. Az orosz Szvetlana Masztyerkova, 1996 olimpiai bajnoka azt mondta Kratochvílová 800-as csúcsáról: „Túl gyors, egy nő képtelen ilyen gyorsan futni. A rekord legalább száz évig élni fog...”

A müncheni stadion eredményjelzőjén az új világcsúcs: 1:53:28 (Fotó: DPA)

Hogy mi volt Jarmila „Jarka” Kratochvílová titka? Az eredendően robusztus, férfias testalkat mellett – ne legyünk álszentek: természetesen a dopping. Edzője, Miroslav Kvác úgy fogalmazott: „Csak olyan szereket szedett, amelyek engedélyezve voltak, de úgy hatottak, mint az anabolikus szerek...” No, igen. Egyfelől a nőket akkoriban viszonylag kockázatmentesen (értsd: a lebukás veszélye nélkül) kezelhették férfihormonnal, tesztoszteronnal, másrészt a fáma szerint éppen az 1983-as első vb-n a nemzetközi szövetség, az IAAF is meglehetősen lazán kezelte a doppingellenőrzéseket, hiszen a projektet be kellett futtatni, és a nagy cél ebben az esetben is szentesítette az eszközöket.

Hazájában ma is nagy tiszteletnek örvend, még akkor sem sározták be a nevét, amikor 2006-ban a prágai Mladá fronta DNES napilap cikksorozata lerántotta a leplet a kommunista Csehszlovákia sportjának szervezett doppingprogramjáról. A külföld nem bánt ilyen kesztyűs kézzel vele, de érmei és csúcsai a mai napig háborítatlanul élnek.

Kratochvílová 800 m-es vb-aranya 1983-ból

A Sports Illustrated színtiszta provokációnak nevezte Kratochvílová jelenlétét az atlétikában, a futónő azonban erre csak ennyit reagált: „Az edzőm és én jól tudtuk, mi az a kemény munka. Az eredményeim mögött tizenhat év edzés állt. A sikereimet csak a munkának köszönhetem.”

Elismerés közepette, szépen öregedett meg (Fotó: Imago)

Tény, hogy horrorisztikus tréningeket vállalt be a vágyott aranyakért, állítólag 780 tonna vasat emelt fel a moszkvai olimpia előtt, délelőttönként 18x300 métert futott le időre, eközben száz méter séta után jöhetett a következő adag. Amúgy pedig vízzel teli edényekkel edzett, katonai maszkban és tízkilós mellényben...

Mindenesetre a '80-as évekből származó 12 szabadtéri atlétikai világcsúcs tulajdonosai közül csak a 100-on és 200-on rekorder Florence Griffith-Joyner és egykori sógornője, a hétpróbában felülmúlhatatlan Jackie Joyner-Kersee nem a keleti blokk szülötte. A gyönyörű Flo-Jo 1998-ban, 38 éves korában váratlanul elhunyt...

Kratochvílovának pedig sohasem született gyermeke. Ha úgy tetszik, ezt az árat fizette az aranyakért és a történelmi világrekordokért, nem kevés.


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. január 23-i lapszámában jelent meg.)

 Megdönthetetlen magyar csúcsok
Legutóbb a Kratochvílovánál négy évvel fiatalabb Mátay Andrea tartott világcsúcsot a magyar női atléták közül: a MAFC atlétája (későbbi kolléganőnk) 1979. január 31-én ugrotta fedett pályán magasban az akkor a világ legjobbjának számító 195, majd február 17-én ugyanazon a versenyen a 196 és a 198 centimétert. Ez a rekord azonban még az országhatáron belül is mindössze három évig élt, Sterk Katalin már 1982-ben 199 cm-re javította, világcsúcsnak azonban akkor már nem számított.

Ugyanakkor nem egy ősrégi hazai csúcs ma is érvényben van, a nyolcvanas évekből például összesen 13, közülük a legrégebbit a női 4x400-as váltó még a moszkvai olimpián állította fel. Női rekord csak négy van közöttük.

SZABADTÉREN

1980. augusztus 1.:
női 4x400 m, Orosz Irén, Forgács Judit, Tóth Éva, Pál Ilona – 3:27.86 p
1980. augusztus 11.:
női 400 m, Pál Ilona – 51.50 mp
1981. július 29.:
női 200 m, Orosz Irén – 23.06 mp
1984. július 21.:
férfi 3000 m akadály, Markó Gábor – 8:17.97 p
1985. július 7.:
férfi távol, Szalma László – 830 cm
1986. augusztus 11.:
női diszkosz, Kripli Márta – 66.48 m
1986. augusztus 11.:
férfi 4x100 m, válogatott (Karaffa László, Nagy István, Tatár István, Kovács Attila) – 38.67 mp
1987. augusztus 21.:
férfi 200 m, Kovács Attila – 20.11 mp

FEDETT PÁLYÁN

1985. február 23.:
férfi 1500 m, Knipl István – 3:39.25 p
1985. február 24.:
férfi 200 m, Nagy István – 20.84 mp
1986. február 1.:
férfi 3000 m, K. Szabó Gábor – 7:48.81 p
1986. február 22.:
férfi távol, Szalma László – 824 cm
1988. március 6.:
 férfi hármas, Bakosi Béla – 17.25 m

 

Pontosan tudták, mi az a kemény edzés (Fotó: Imago)
2021.04.14 19:31:32

Atlétika VINCZE SZABOLCS

A fedett pályás Európa-bajnokságon 8. lett, minden idők legjobb magyar téli Eb-döntős idejével.

2021.03.15 10:03:47

Atlétika VINCZE SZABOLCS

Krizsán Xénia végképp klasszissá érett, Nemes Rita kacskaringós úton jutott el a legjobbak közé.

2021.02.27 21:49:59

Atlétika VINCZE SZABOLCS

NS-VÉLEMÉNY. Csapatunknak így is lesznek döntős reményei.

2021.01.27 20:04:18

Atlétika CSURKA GERGELY

ALAPVONAL. A sportba őrült hiba mérlegelés nélkül teríteni a nagy egyenlősdit. Mert ez nem politika, és napestig lehet érzékenyíteni bárkit, ám attól a biológia törvényei nem fognak megváltozni.

2021.01.25 18:14:03

Atlétika L. PAP ISTVÁN

A csehszlovák műhelyben kotyvasztott szakállas rekordokat meg sem tudják közelíteni