RÁCZ PÉTER
RÁCZ PÉTER
2012.06.24 11:01 Frissítve: 2015.03.30 02:59

Erdélyi magyar lett az amerikai olimpia legjobbja

Történetünk 1977-ben kezdődik, ekkor ítélték oda Los Angelesnek az 1984-es olimpiai játékok rendezési jogát. Az amerikai nagyvárosnak nem volt nehéz nyernie, hiszen egyedüli jelöltként indult. Egy évvel korábban a kanadai Montreal nagyon költséges és egyben veszteséges játékokat rendezett, alighanem emiatt bátortalanodtak el azok, akiket foglalkoztatott az ötkarikás esemény vendégül látása. Az meg már külön történelmi pech, hogy a hidegháborús korszakban egymás után következett Moszkva (1980) és Los Angeles.

 

Színpompás megnyitó Los Angelesben

 

Az Egyesült Államok bojkottfelhívása túlságosan is „jól sikerült” az 1980-as olimpiát illetően, ezért a szovjetek bosszút esküdtek, és eldöntötték, hogy nem mennek el Los Angelesbe. A hivatalos indoklás persze nem a bosszú volt, hanem az, hogy az Egyesült Államokban nem éreznék magukat biztonságban.

A szocialista berendezkedésű országoknak (így Magyarországnak is) el kellett dönteniük, hogy a szovjetekkel szolidaritást vállalva távol maradnak-e vagy sem. Mivel a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára, Konsztantyin Csernyenko igen erősen a bojkott mellett volt, s lényegében erre „kérte” a Varsói Szerződés többi tagállamát, gyakorlatilag eldőlt, hogy Magyarország nem vesz részt a ’84-es olimpián. Néhány magyar tisztségviselő, így például Békesi László későbbi pénzügyminiszter is megpróbálta meggyőzni Kádár Jánost, hogy mégis utazzanak magyar sportolók az olimpiára, de az érvek nem hatottak.

Sajnos az ország nagyban függött a Szovjetuniótól, főleg az energiaellátás terén (ráadásul nagy kedvezményeket kaptunk), így nem nagyon lehetett ellenszegülni. Emellett a Varsói Szerződésben vállalt kötelezettségeinket sem teljesítettük maradéktalanul egy ideje. Ezen kívül a szovjet vezetés beleegyezése nélkül beléptünk a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Ha mindezekért nem akartunk számonkérést, a Szovjetunió mellé kellett állni.

Persze, hogy hivatalos színezete is legyen a dolognak, sort kerítettek egy szavazásra a MOB-ban, hogy végleg eldöntsék a részvétel vagy bojkott kérdését. A szavazás végeredménye nem lehetett kétséges a fent említett okok miatt, de a döntés nem volt egyhangú. Egyetlen ellenszavazat volt, mégpedig Jacsó István, a Magyar Kézilabda-szövetség tagjának részéről. Tartózkodók is akadtak, többek között Bogár Pál, az 1955-ben Európa-bajnoki címet szerző férfi kosárlabda-válogatott csapatkapitánya és Békesi László is. Utóbbi ennek következtében 1985-ben elvesztette párttisztségeit és később pártfegyelmit kapott, mert részt vett egy, a bojkottált olimpiáról szóló könyv szerkesztésében, amelyet végül bezúztak.

A NOB-tag Schmitt Pál éppen Bulgáriában tartózkodott a szavazás idején, így ő nem adhatta le a voksát, s ezzel egy felettébb kényes szituációt úszott meg. Hiszen NOB-tagként a nemzetközi szervezet érdekeit kellett képviselnie Magyarországon (ahogyan a NOB chartája elő is írja), vagyis a részvétel mellett illett volna döntenie, azaz a politikai döntés ellen.

OLIMPIAI FÜST ÉS LÁNG
(avagy a játékok botrányai)

A könyöklős 3000 méter

A nők 3000 méteres futószámát a román Maricica Puica nyerte meg, de kis túlzással senki sem törődött az aranyérmessel, mert ami verseny közben történt, az az 1984-es olimpia egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eseménye lett.

Zola Budd dél-afrikai származású volt, így az apartheidpolitika miatt az olimpiákról száműzött ország színeiben nem vívhatta ki az indulás jogát, ellenben britként sikerült, mindössze 18 évesen. Egyik példaképe az amerikai Mary Decker, a szám világbajnoki címvédője volt. Budd az 5000 világcsúcstartójaként indult, de szintén esélyesnek számított Puica, aki az az évi legjobb idő birtokosa volt.

1600 méterrel a cél előtt  a mezítláb futó Budd az élre ment, mert túl lassúnak találta a tempót, és félt Decker és Puica lendületes hajrájától. Az amerikai nem hagyta annyiban, felzárkózott a brithez. A beszoruló Decker és a kívül futó Budd nem kerülhették el a testi kontaktust, amelynek következményeként Decker kizuhant a pályáról. Már nem is tudott visszajönni. Budd ugyan továbbment, de csak hetedik lett, míg Puica megnyerte a versenyt.

Érhető módon az amerikai közönség nem fogadta kegyeibe Zola Buddot, és Mary Decker sem tudott könnyen megbékélni. Az amerikai sajtó természetesen Deckert, a brit Buddot támogatta.

Később Decker lehiggadt, és kijelentette, hogy a baleset inkább személyes tapasztalatlanságának volt a következménye. Decker még az 1996-os olimpiát is megcélozta, de egy doppingvizsgálat túl magas tesztoszteronszintet mutatott ki nála, így eltiltották.

Magyarország utolsóként és hosszas huzavona után döntött a bojkott támogatásáról. A felkészülési időszakban a legtöbb sportoló optimistán tekintett a jövőbe, ennek megfelelően teljes erővel készültek abban a reményben, hogy utazhatnak Los Angelesbe. De minden hiábavaló volt…

Bakosi Béla hármasugró a következőképpen emlékezett vissza a történtekre az MTI-nek: „A bojkottról hozott politikai döntés több sportoló karrierjét törte derékba. Amikor ezerkilencszáznyolcvannégy májusában megtudtam, hogy nem veszünk részt, hetekig le sem mentem edzeni.”

Gáspár Tamás akkoriban – és ez túlzás nélkül állítható – a világ legjobb kötöttfogású birkózója volt a 100 kilogrammosok mezőnyében. Egyik, az ATV-nek adott interjújában a következőket nyilatkozta:

„Nem egy pillanat műve volt, hogy megyünk vagy nem megyünk, sokáig reménykedett benne a magyar csapat, hogy utazhatunk. Felváltva jöttek a jó és rossz hírek. Egyik délelőtt kezdődött volna az edzés. Még nem kezdtük el a tréninget, mert vártuk Hegedüs Csaba szövetségi kapitányt a MOB határozatával. Amikor megérkezett, halálos csend vett minket körül, és vártuk, hogy mit mond. Szomorúan, lehajtott fejjel és nagyon halk szavakkal közölte az olimpiai bizottság döntését.”

A magyar sportolók tehát nem utazhattak el az Egyesült Államokba. A távol maradó versenyzők számára megszervezték a Barátság Versenyeket (BV), amely ugyan nem volt egyenrangú az olimpiával és nem enyhíthette kellőképpen a fájdalmat, azért néhány sportágban szakmailag erősebb mezőny gyűjt össze az olimpiainál. Például nem valószínű, hogy Bakos György olimpiát nyert volna 110 gáton, de a BV-n megszerezte az első helyet. Ugyanakkor a már említett Gáspár Tamás győzelme birkózásban igen nagy teljesítmény volt, mert a Los Angeles-inél sokkal nívósabb mezőny gyűlt össze. Az első helyekért mindenkit az olimpiai bajnokokat megillető díjazásban részesítettek. Gáspár élete versenyének nevezte ezt.

A BOTRÁNYOS NŐI 3000 MÉTER
 

 

Ami Los Angelest illeti, kiváló olimpiát rendeztek. Mivel az amerikai kormány anyagilag nem támogatta a játékokat, a szervezők üzleti elveket követve dolgoztak a nagy sportbarát Peter Ueberrothtal az élen. A szakszerű és profi munka eredményeként körülbelül 250 millió dolláros haszonnal zártak, ez különösen fontos eredmény volt az 1976-os montreali csődhöz képest.

Csakúgy, mint Moszkvában a szovjetek, itt, Los Angelesben az amerikaiak nyomasztó fölénybe kerültek a versenyek során. Az Egyesült Államok sportolói 83 aranyat és összesen 174 érmet szereztek. A legfelkapottabb sztár Carl Lewis volt. A négy aranyérmet szerző atléta megismételte Jesse Owens 1936-os teljesítményét, vagyis első lett 100 és 200 méteren, a 4x100-as váltóval és távolugrásban is.

A LEGFŐBB ÉREMHALMOZÓK
  A E B
Szabó Katalin
4
1

A magyar származású, de a román színeket Ecaterina Szabo néven képviselő erdélyi tornász az olimpia legeredményesebb sportolója lett. Négy aranyat nyert (csapatban, talajon, lóugrásban és gerendán), emellett egy ezüstöt is szerzett.
Carl Lewis
4
Az olimpiák történetének egyik legjobb sportolójaként számon tartott amerikai atléta Los Angelesben kezdte el „gyártani” az aranyakat. Győzött 100, 200 méteren, távolugrásban és a 4x100-as váltóval is, utóbbival világrekordot döntött. A média szemében ő volt Los Angeles legnagyobb sztárja.
Li Ning
3
2
1
A kínai tornász lólengésben, gyűrűn és talajon diadalmaskodott, lóugrásban és csapatban ezüst, egyéni összetettben bronz lett a jutalma. Aktív sportolói pályafutása végén megalapította a cipőket és ruházati termékeket forgalmazó Li Ning Companyt, amely mára az egyik vezető márkanév lett Kínában. Li Ning gyújthatta meg az olimpiai lángot 2008-ban Pekingben.

Már a moszkvai olimpián ott lett volna az eredetileg távolugrásra specializálódó Lewis, emellett a 4x100-as váltóban is szerepet kapott volna, ha nincs a bojkott. Így négy évet várnia kellett az ötkarikás bemutatkozásra. Még mielőtt ez bekövetkezett volna, az 1984-es NBA-drafton a Chicago Bulls a 208. helyen kiválasztotta. Vagyis előfordulhatott volna, hogy Michael Jordan csapattársaként pattogtatja a labdát, de Lewis ekkor már inkább a Los Angeles-i olimpiával foglalkozott. Egy hónappal korábban az NFL-es Dallas Cowboys is draftolta az amerikaifutball-ligába, de végül sem az NBA-ben, sem az NFL-ben nem játszott soha.

Az olimpiák történetében Lewis az egyetlen, aki meg tudta védeni a címét 100 méteren, igaz, nem a pályán, mert 1988-ban Szöulban eredetileg Ben Johnson nyert. Azonban a kanadait doppingolás miatt később megfosztották az aranyától, így az a másodikként célba érő Lewisra szállt.

Bizonyítottan doppingolt. Lewis még az 1988-as olimpia előtt bukott meg, többféle szert találtak szervezetében. El is tiltották hat hónapra, de később elfogadták a védekezését, hogy véletlenül használta ezeket a szereket. Lewis így megúszta az eltiltást, és folytathatta a versenyzést.

Mindazonáltal nem Lewis volt a legeredményesebb versenyző, de egyrészt amerikai volt, másrészt atlétikában, a legfontosabb sportágban szerzett elsőségeket. A legjobb a román színeket képviselő (ők indultak el egyedül az olimpián a kelet-európaiak közül), erdélyi magyar Szabó Katalin lett, akinek hivatalosan Ecaterina Szabo néven kellett szerepelnie.

Szabó Katalin volt Los Angeles legjobbja

A tornász Szabó Katalin (engedelmükkel ennél a névnél maradnék) szintén négyszer állhatott fel a dobogó tetejére, de egy ezüsttel többet szerzett Lewisnál. Győzött csapatban, talajon, lóugrásban és gerendán. Az ezüst egyéni összetettben járt neki, mindössze öt századdal kapott ki a Károlyi Béla edzette Mary Lou Rettontól. Szereplése nem volt meglepetés, korábbi eredményei miatt abszolút esélyesnek számított Los Angelesben. „A következő Nadia”, ahogy elnevezték Nadia Comaneci után, korábban szintén Károlyi Béla tanítványa volt. Az összetettben megszerzett ezüst megviselte, de az egyébként kiváló Retton amerikai volt, és a bírák nem bántak mostohán a pontokkal a gyakorlatai után.

Szabó a Kovászna megyei Zágonban született. Mindkét szülője magyar, így anyanyelve is. A szöuli olimpia előtt egy évvel váratlanul visszavonult. Franciaországban telepedett le, edzőként dolgozott tovább. Az ő tanítványa volt Maria Olaru, a későbbi olimpiai, világ- és Európa-bajnok.

A Zágoni üstökös címmel portréfilmet is forgattak róla, továbbá Zágonban óvodát neveztek el róla (Szabó Kati Óvoda). Beválasztották a Nemzetközi Torna  Hírességek Csarnokába is.

CARL LEWIS GYŐZELME 200 MÉTEREN
 


ÖTKARIKÁS ÖTÖS
(öt érdekesség az olimpiáról)

Naval el-Mutavakel személyében először avattak muszlim országból női olimpiai bajnokot. A marokkói atléta a 400 méteres gátfutást nyerte meg, méghozzá meggyőző, nyolctizedes előnnyel.

  Michael Jordan, Patrick Ewing és Chris Mullin is tagja volt az Egyesült Államok kosárlabdában győztes csapatának. Később mind játszottak a verhetetlen Dream Teamben, amely 1992-ben győzött Barcelonában.

A szovjetek által kezdeményezett bojkott hatása leginkább a súlyemelésben mutatkozott meg. A világranglista első 100 helyezettje közül nem kevesebb, mint 94 sportoló hiányzott. A tíz olimpiai súlycsoport világbajnoka nem volt jelen Los Angelesben.

Franciaország nyerte meg a labdarúgótornát, miután a döntőben 2–0-ra legyőzte Brazíliát. Meglepetésnek számított, hogy az elődöntőben és a döntőben is több mint 100 ezer néző követte figyelemmel az eseményeket. Ez a rendkívüli érdeklődés vezetett ahhoz, hogy az Egyesült Államok 1994-ben világbajnokságot rendezhetett.

A brit evezős, Steven Redgrave itt nyerte meg első olimpiai bajnoki címét, amelyet még négy másik követett. Redgrave 1984-től kezdve minden játékokon nyert aranyérmet egészen 2000-ig.



SZABÓ KATALIN AZ 1984-ES OLIMPIÁN
 

 

TOP 10 NEMZET

Ország A E B
  1.  Egyesült Államok
83
61
30
  2.  Románia
20
16
17
  3.  NSZK
17
19
23
  4.  Kína
15
8
9
  5.  Olaszország
14
6
12
  6.  Kanada
10
18
16
  7.  Japán
10
8
14
  8.  Új-Zéland 8
1
2
  9.  Jugoszlávia
7
4
7
10.  Dél-Korea
6
6
7

 

NSO, OLIMPIAI SOROZAT
1896, ATHÉN
1900, PÁRIZS
1904, ST. LOUIS
1908, LONDON
1912, STOCKHOLM
1920, ANTWERPEN
1924, PÁRIZS
1928, AMSZTERDAM
1932, LOS ANGELES
1936, BERLIN
1948, LONDON
1952, HELSINKI
1956, MELBOURNE
1960, RÓMA
1964, TOKIÓ
1968, MEXIKÓVÁROS
1972, MÜNCHEN
1976, MONTREAL
1980, MOSZKVA

 

2013.01.09 10:56:24

London 2012

Londonban paralimpikonjaink is kitettek magukért. Ön kinek adná az Év sportolója címet?

2013.01.05 09:18:33

London 2012

Erős női nyolcas küzd, benne a víz és a tatami csillagaival az Év sportolója címért.

2013.01.02 11:06:27

London 2012

Nyolc egyéniség, akinek a versenyéért, küzdelméért, játékáért egy ország szorított a játékok alatt.

2012.12.21 19:21:51

London 2012 KARÁDI ZOLTÁN

A nyáron Gyurta, Berki, Kozák, Fazekas, Szabó és Kökény is begyűjtötte a világ- és Európa-bajnoki cím mellé az olimpiai aranyat.