RÁCZ PÉTER
RÁCZ PÉTER
2012.06.16 10:22 Frissítve: 2015.03.28 02:32

Csalafinta öttusázó, mélyponton a magyar sport

Távoli és nagyon költséges olimpiát rendezett Montreal 1976-ban. A szervezőnek a gyors építési munkák, a magasra rúgó számlák mellett jó néhány afrikai ország bojkottjával is szembe kellett nézniük. Mi, magyarok mindössze négy aranyérmet szereztünk, ez az akkori megszokott termésektől jócskán elmaradt. Túlzás nélkül állítható, hogy a játékok történetének egyik legnagyobb botránya is az 1976-os montreali olimpiához köthető.

 

A montreali játékok szervezői a kezdetektől fogva nagy nyomás alatt dolgoztak, mert a négy évvel korábbi, müncheni olimpia igen magasra tette a mércét a létesítmények tekintetében.

Emellett akadt néhány probléma, amivel a kanadaiaknak szembe kellett nézniük. Egyik ilyen volt az időjárás. Esett az eső, és amúgy is meglehetősen hideg volt az idő Montrealban.

OLIMPIAI FÜST ÉS LÁNG
(avagy a játékok botrányai)

A ravasz öttusázó

Az olimpiák történetének egyik leghíresebb csalását követte el Borisz Oniscsenko – már, ha a doppingeseteket nem számítjuk.

A szovjet öttusacsapat tagjaként nyert már aranyérmet és két ezüstöt is (az egyiket Münchenben éppen Balczó András mögött), emellett háromszoros világbajnoknak is vallhatta magát. Mindezt csak azért írom le, hogy lehessen érezni, néha a világklasszisok sem riadnak vissza egy kis csínytevéstől, noha akciójával alaposan túllőtt a célon.

A vívás során a britek csapatkapitánya, Jim Fox arra lett figyelmes, hogy találatot ítélnek meg Oniscsenko javára, pedig a párbajtőr nem is érte el ellenfele, Adrian Parker testét. Ez többször is előfordult, a magyar mérkőzésvezető, Székely Tibor magához kérette a párbajtőrt. Nem találta rendben levőnek, de Oniscsenko folytathatta a vívást egy másikkal. Így is győzött az asszóban,de az utólagos vizsgálatok kiderítették: az eredeti fegyverét preparálta úgy, hogy olyankor is találatot jelezzen, amikor nem is éri el az ellenfelet.

Miután kiderült a turpisság, egyrészt kizárták az olimpiáról, másrészt a világ haragjával is szembe kellett néznie. Az újságok Borisz, a csaló címekkel jelentek meg, a szovjet röplabdacsapat megfenyegette Borisz Oniscsenkót, hogy ha szembe jön velük, akkor kidobják őt az ablakon. Később maga Leonyid Brezsnyev, Szovjetunió első embere is magához kérette, és megfeddte.

Oniscsenkót elbocsátották a hadseregből, 5000 rubel pénzbüntetést kapott, minden sporttal kapcsolatos privilégiumától megfosztották. A későbbiekben Kijevben taxisofőrként dolgozott.

A létesítmények tekintetében az építők folyamatos késésekben voltak. A szűkös időkeretet kihasználva a magasabb bérekért harcolók sokszor tiltakoztak. Emellett a költségvetés is elszabadult, a tervezett 310 millió dollár helyett egy milliárd fölé nőtt.

Több fekete-afrikai ország bojkottálta a játékokat az új-zélandi rögbisek dél-afrikai túrája miatt. Az apartheidrendszer miatt (a vezető pozíciókat elfoglaló fehér kisebbség elnyomó politikája a színes bőrűek kárára) a világ többsége számára „tiltott” országban tett látogatás komoly ellenérzéseket váltott ki. Mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem volt hajlandó szankcionálni Új-Zélandot (vagyis nem zárta ki), 27 afrikai ország és Irak távol maradt a játékoktól.

Néhány szó az olimpia rendezési jogának odaítéléséről. A szavazás első körében Moszkva kapta a legtöbb szavazatot, 28-at, míg Montreal 25-öt, Los Angeles 17-et. Az amerikaiak kiestek, viszont az rájuk szavazók a második fordulóban „természetesen” nem a szovjet fővárost támogatták, így a kanadai város örülhetett a végén.

Folytatódott az NDK látványos előretörése. Mexikóvárosban 1968-ban még csak kilenc aranyat számláltak, de négy évvel később 20, 1976-ban pedig már 40 aranyat szereztek sportolóik. Ebben persze kiemelt szerepe volt a „híres” keletnémet doppinglabornak, amelyet állami szinten irányítottak. A játékok egyik legeredményesebbje az úszó, Kornelia Ender volt, aki egymaga 4 számot nyert meg (100 és 200 gyors, 100 pillangó, 4x100-as vegyes váltó), és még egy ezüstöt is elért a gyorsváltóval.

Sokkal jobban megérdemelte az ünneplést egy román tornászlány. Nem csupán győzött három számban (egyéni összetett, felemás korlát, gerenda), hanem gyakorlatait sohasem látott precizitással és szépséggel teljesítette. Az olimpiák történetében ő volt az első, aki kiérdemelte a maximális tíz pontot (felemás korláton). A pontszám még a számítógépeket is „meglepte”, mert a gépek nem tudták értelmezni ezt a pontszámot, a programozók nem készítették fel rá őket...

NADIA COMANECI 10 PONTOSA FELEMÁS KORLÁTON
 

 

Montrealban még további hat alkalommal jutalmazták így a bírák. Sikereiben – persze kimagasló tehetsége mellett – kulcsszerepet vállalt az erdélyi Károlyi Béla, aki edzőként segítette világhírnévhez.

A LEGFŐBB ÉREMHALMOZÓK
  A E B
Nyikolaj Andrianov
4
2
1
A szovjet tornász volt a montreali olimpiák legeredményesebb versenyzője. Összesen hét aranyat szerzett pályafutása során. Már olimpiai bajnokként érkezett Montrealba, ahol végük négy elsőséget ért el (egyéni összetett, talaj, lóugrás, gyűrű). Mellette csapatban és korláton ezüstérmes, lólengésben bronzérmes lett.
Kornelia Ender
4
1
A hatékony NDK-s aranyvadászó gépezet egyik legfőbb erőssége volt az úszónő. Nem itt robbant be a köztudatba, noha legjobb eredményeit Montrealban érte el. Már 13 évesen három ezüst boldog tulajdonosa volt Münchenben, majd 17 évesen jöttek az aranyak: 100 és 200 gyorson, 100 pillangón és a 4x100-as vegyes váltó tagjaként győzött. Mellé még egy ezüst társult a 4x100-as gyorsváltóval.
John Naber
4
1
Az amerikai úszó szintén négyszer állhatott fel a dobogó tetejére. Alighanem megirigyelte Mark Spitz 1972-es teljesítményét, mert Kanadában Naber is minden aranyát világcsúccsal nyerte meg: 4x200-as gyorsváltó, 100 és 200 hát, 4x100-as vegyes váltó – ezekben a számokban lett olimpiai bajnok.

Elképesztő világcsúcsesőt hoztak az úszóversenyek: 20 számban dőlt meg a rekord, köztük a férfi 100 méter, ahol Jim Montgomery elsőként úszott 50 másodperc alatt. A férfiaknál 12 amerikai siker született a 13 számból, ráadásul a 11 egyéni számból kilencben kettős, négyben pedig hármas amerikai győzelem lett a vége. A nőknél az NDK úszói 11 számot nyertek meg a 13-ból.

Atlétikában Alberto Juantorena megnyerte a 400-at és a 800-at, erre sem azelőtt, sem azóta nem volt képes senki. Lasse Virén megvédte Münchenben megszerzett címét 5000 és 10 000 méteren – ez is egyedülálló teljesítmény.

A magyar szereplés évtizedekig nem látott mélypontra jutott. Mindössze négy aranyérmet nyertek sportolóink, igaz, e mellé öt ezüst és 13 bronz társult, vagyis összesen 22 érmet szereztünk. Mindazonáltal az 1924-es játékok óta nem volt ilyen kevés elsőség (akkor 2 arany), olimpiai pontszámban 63-mal értünk el kevesebbet a müncheninél.

A kalapácsvető Németh Imre fia, Németh Miklós eredetileg távolugróként kezdte sportolói pályafutását. Mivel súlyos sérülése megakadályozta, hogy számottevő eredményeket érjen el ebben a szakágban, átváltott a gerelyhajításra. Ő volt az első magyar, aki 90 méter feletti távolságig jutott.

A montreali játékokon a selejtezőben még a finn Seppo Hovinen jobb volt nála fél méterrel, igaz, a továbbjutás szempontjából nem volt jelentősége. A döntő aztán egészen elképesztő fölényt hozott Németh számára, aki rögtön az első kísérletére világcsúcsot hajított 94.58 méterrel. Érdekesség, hogy az első három helyezett eredménye az első sorozat alapján alakult ki. Németh közel hét méterrel jobb volt a második finn Hannu Siitonennél.

Németh Miklós gerelyhajításban győzött

Talán nem is csoda, hogy Németh Miklós ebben az esztendőben az év férfi sportolója lett Magyarországon. Az ő tanítványa volt a háromszoros olimpiai bajnok cseh Jan Zelezny.

Magyar Zoltán lólengésben szerzett olimpiai bajnoki címet. Világbajnokként és kétszeres Európa-bajnokként érkezett meg Kanadába. A selejtezőt és a döntőt is megnyerve összesen 19.700 pontot ért el, míg a második helyen végző japán Kenmocu Eizo 19.575-öt.

Nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő vándor és a róla elnevezett Magyar-vándor első bemutatása, vagyis ebben a sportban mutatott teljesítménye igazi mérföldkő volt.

Négy évvel később meg tudta védeni bajnoki címét. Rajta kívül csak Pelle Istvánnak sikerült két olimpiai aranyat nyernie a magyar férfi tornászok közül. Karrierje során Magyar Zoltánt háromszor választották meg az év sportolójának (1974, 1978, 1980). Sportolói pályafutása után sportvezetőként és állatorvosként is nagyszerű munkát végzett. A Magyar Tornaszövetség elnöke lett 2011-ben.

Tordasi Ildikó tőrvívóként három olimpián összesen négy érmet szerzett, ezek közül minden kétséget kizáróan az 1976-os aranyérem volt a csúcs. Pedig egyáltalán nem ment könnyen. A tizenhatos táblán kikapott, így vigaszágra került. Szerencsére ott sikerült javítania, és végül bejutott a hatos döntőbe, ahol körmérkőzéssel döntötték el a bajnoki címet. Mivel az első helyen holtverseny alakult ki Tordasi és az olasz Maria Collino között, ők ketten „aranyasszót vívtak. Kettejük korábbi csatáját az olasz 5:2-re megnyerte, így valamivel Collino számított esélyesebbnek. A mindent eldöntő asszó a téthez méltó küzdelmet és drámát hozott. 4:4-re álltak, amikor az akció közben Tordasi sisakja átszakadt. Már nem tudták megjavítani, így a csapattárs Bóbis Ildikó adta oda az övét. Szerencsét hozott, a döntő találatot a magyar vívó érte el, így Tordasi Ildikó olimpiai bajnok lett.

Faragó Tamás (10) a vízilabdacsapat erőssége volt

A vízilabda-válogatott nagy fölénnyel lett első. A C-csoportba kapott besorolást az NSZK, Kanada és Ausztrália mellé. Hibátlan mérleggel, vagyis három győzelemmel, plusz hetes gólkülönbséggel az első helyen jutott a döntős hatos csoportba.

Csapó Gáborék itt is sorra nyerték meg meccseiket, sorrendben az olaszok, ismételten az NSZK, a hollandok és a románok ellen. Az ötödik találkozónak már nem volt tétje, a jugoszlávok elleni 5–5-nek már nem volt jelentősége, illetve annyi, hogy így Magyarország veretlenül szerezte meg az olimpiai bajnoki címet.

A FÉRFI VÍZILABDÁZÓK 6–5-ÖS GYŐZELME AZ OLASZOK ELLEN

 

 

 

ÖTKARIKÁS ÖTÖS
(öt érdekesség az olimpiáról)

Aszo Taro a japánok képviseletében sportlövészetben indult. Érdekesség, hogy 32 évvel később hazája miniszterelnökévé választották. Montrealban a skeet számban indult, és a 41. helyet érte el a 68 induló között.

 Az olimpiai láng Athénből nem hagyományos úton, hanem egy műhold segítségével érkezett meg Ottawába, a fővárosba. Onnan már földön haladt a láng. Sajnos egy esős viharban kialudt a láng a megnyitót követően, majd egy leleményes, de az olimpiai méltóságot kissé elfelejtő rendező az öngyújtóját használta a láng újjáélesztéséhez. A „főnökök" gyorsan reagáltak, eloltották a lángot, majd az eredeti tartalékjával ismét életre keltették a lángot.

Az izraeli küldöttség a megnyitón egy fekete szalaggal díszített nemzeti zászlót vonultatott fel, így emlékezett a négy évvel korábbi müncheni terrorakcióra.

 Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök elismerte a Kínai Népköztársaság létét, így nem engedélyezte a Kínai Köztársaságnak, hogy saját nevén vegyen részt az olimpián. A Tajvan név használatával már aligha lett volna gond, ám ezt meg a Kínai Köztársaság nem akarta elfogadni. Trudeau kompromisszumos megoldást ajánlott: használhatják a zászlójukat és a himnuszukat, de a Kínai Köztársaság nevet nem. Ezt nem fogadták el. 1979-ben született egy megállapodás a Kínai Népköztársaság és Tajvan között, miszerint onnantól kezdve az olimpiákon és a többi nemzetközi sporteseményeken Tajvan ezen a néven vesz részt a jövőben.

 A japán Fudzsimoto Sun eltörte a jobb bokáját a talajon bemutatott gyakorlata közben. Mivel a japánok nagy harcban voltak a csapataranyért a szovjetekkel, Fudzsimoto eltitkolva sérülését tovább küzdött. Törött lábbal versenyzett gyűrűn, ahol szinte tökéletes leugrást produkált. A gyakorlatért kapott pontszám elegendő volt ahhoz, hogy a japánok elhozzák a csapataranyat.

NSO, OLIMPIAI SOROZAT
1896, ATHÉN
1900, PÁRIZS
1904, ST. LOUIS
1908, LONDON
1912, STOCKHOLM
1920, ANTWERPEN
1924, PÁRIZS
1928, AMSZTERDAM
1932, LOS ANGELES
1936, BERLIN
1948, LONDON
1952, HELSINKI
1956, MELBOURNE
1960, RÓMA
1964, TOKIÓ
1968, MEXIKÓVÁROS
1972, MÜNCHEN

 

A MAGYAR DOBOGÓSOK (4 ARANY, 5 EZÜST, 13 BRONZ)
Érem  Versenyző  Sportág  Versenyszám 
Arany  Magyar Zoltán
torna lólengés

Németh Miklós
atlétika
gerelyhajítás

Tordasi Ildikó
vívás
tőr egyéni

Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Konrád Ferenc, Molnár Endre, Sárosi László, Sudár Attila, ifj. Szívós István
vízilabda
Ezüst Balla József
birkózás
szabadfogás, 130 kg

Csapó Géza
kajak-kenu
kenu egyes, 1000m

Kőszegi György súlyemelés
lepkesúly

Sztanity Zoltán
kajak-kenu
kenus egyes, 500m
  Pfeffer Anna, Rajnai Klára kajak-kenu
kajak kettes, 500m
Bronz
Baczakó Péter
súlyemelés középsúly
  Egervári Márta
torna
talaj

Kulcsár Győző
vívás
párbajtőr egyéni

Rajnai Klára
kajak-kenu
kajak egyes, 500m

Réczi László
birkózás
kötöttfogás, 62 kg

Tuncsik József
cselgáncs
pehelysúly

Wichmann Tamás
kajak-kenu
kenu egyes, 1000m

Bakó Zoltán, Szabó István
kajak-kenu kajak kettes, 1000m

Buday Tamás, Frey Oszkár kajak-kenu
kenu kettes, 500m

Buday Tamás, Frey Oszkár kajak-kenu
kenu kettes, 1000m

Angyal Éva, Berzsenyi Mária, Bujdosó Ágota, Horváth Klára, Nagy Ilona, Nagy Mariann, Németh Erzsébet, Pacsai Márta, Pethő Zsuzsanna, Sterbinszky Amália, Toman Rozália, Tóth Harsányi Borbála, Tóth Harsányi Katalin, Vanya Mária
kézilabda

Kancsal Tamás, Maracskó Tibor, Sasics Szvetiszláv
öttusa
csapat

Bóbis Ildikó, Kovács Edit, Maros Magda, Rejtő Ildikó, Tordasi Ildikó
vívás
női tőr, csapat
 
 
TOP 10 NEMZET

Ország A E B
  1.  Szovjetunió 49
41 35
  2.  NDK
40
25
25
  3.  Egyesült Államok 34
35
25
  4.  NSZK
10
12
17
  5.  Japán
9
6
10
  6.  Lengyelország
7
6
13
  7.  Bulgária
6
9
7
  8.  Kuba
6
4
3
  9.  Románia
4
9
14
10.  Magyarország
4
5
13

2013.01.09 10:56:24

London 2012

Londonban paralimpikonjaink is kitettek magukért. Ön kinek adná az Év sportolója címet?

2013.01.05 09:18:33

London 2012

Erős női nyolcas küzd, benne a víz és a tatami csillagaival az Év sportolója címért.

2013.01.02 11:06:27

London 2012

Nyolc egyéniség, akinek a versenyéért, küzdelméért, játékáért egy ország szorított a játékok alatt.

2012.12.21 19:21:51

London 2012 KARÁDI ZOLTÁN

A nyáron Gyurta, Berki, Kozák, Fazekas, Szabó és Kökény is begyűjtötte a világ- és Európa-bajnoki cím mellé az olimpiai aranyat.