Ritka pillanat volt: a Grand Slam-csúcstartó Margaret Smith Court a Roland Garroson aratott diadalától fűtve érkezett meg Wimbledonba, ahol általános elképedésre rögtön az első fordulóban kikapott. Utólag persze nem volt miért hüledezni, elvégre Billie Jean Kingnek hívták a legyőzőjét, aki később Wimbledon egyik legnagyobb hőse lett. Az imént említett Court-vereséget 1962-ben jegyezték fel, azóta soha, egyetlen friss Roland Garros-bajnoknő sem bukott el a következő Grand Slam-torna, a wimbledoni bajnokság nyitó fordulójában - egészen 2005. június 21-ig.
A görög Eleni Daniilidu (képünkön) harmadszor találkozott Justine Henin-Hardenne-nel, és másodszor gyôzte le ôt – másodszor is füvön
A görög Eleni Daniilidu (képünkön) harmadszor találkozott Justine Henin-Hardenne-nel, és másodszor gyôzte le ôt – másodszor is füvön
Hogy Eleni Daniiliduból olyan klasszis formálódik, mint Kingből, erősen kétséges, de hogy az idei Championships eddigi legnagyobb meglepetését ő szállította, az biztos: a legjobbak közül való női teniszmérkőzésen, óriási izgalmak közepette, lábsérüléssel is dacolva legyűrte Justine Henin-Hardenne-t, a viadal egyik, ha nem a legnagyobb esélyesét.
"A tenisz már csak ilyen, bárkivel előfordulhat ilyesmi. Ugyanakkor nem tagadom, kell néhány nap, mire feldolgozom a történteket" - magyarázta a négy nagy torna közül eddig egyedül Wimbledonban nem diadalmaskodó belga klaszszis, aki egyébként két éve nem játszott tétmeccset füvön. Ez persze semmit sem von le Daniilidu érdemeiből, elvégre Henin 24-es győzelmi sorozattal érkezett Londonba, ráadásul élete talán legjobb teniszét nyújtotta a görög, azután, hogy az idén lejátszott 18 meccséből csupán hetet tudott megnyerni. Ezúttal viszont mintha az életben maradásért harcolt volna: miután elpuskázta a lehetőséget, hogy 5:2-re vezessen a döntő szettben, és Henin-Hardenne 4:4-nél utolérte őt, ugyanolyan bátran használta félelmetes fonákjait, 5:4-nél kétszer is eljutott meccspontig, ám a belga mind a kettőt csodálatosan hárította - 5:6-nál azonban véget ért Henin-Hardenne küldetése, miután a szett 12. játékában két kettős hibát ütött, a másodikat éppenséggel Daniilidu mérkőzéslabdájánál.
"Justine óriási teniszező, de ő is ember, az éles szituációkban megremeghet. Szerintem ez döntött: hogy amikor kellett, egy picivel én összpontosítottam jobban" - örvendezett a világranglista 76. helyén álló görög lány, aki ezzel pozitív tartományba billentette a Henin elleni mérlegét (2-1).
A többi női klasszis közül a kétszeres bajnok Venus Williams, továbbá a címvédő Marija Sarapova rutinmunkát végzett az első mérkőzésén, hanem a "bajnokok temetőjébe", vagyis a 2-es pályára száműzött, nővéréhez hasonlóan kétszeres wimbledoni győztes Serena Williams pályafutása egyik legnehezebb összecsapásán van túl. De tényleg. Az eddig szinte ismeretlen, Wimbledonban először induló, 20 esztendős Angela Haynes fineszes, ugyanakkor roppant hatékony tenisszel időnként bohócot csinált világhírű ellenfeléből, aki a döntő szett 2:2-es állásánál tudta csak végleg megtörni tüneményes honfitársát. Haynes ilyen játékkal talán százat is legyőzött volna a világranglistán nála előrébb álló 103 teniszezőből.
Ami a férfi egyest illeti, nos, volt miért, pontosabban kiért izgulniuk a helyieknek, a nagy kedvenc, Tim Henman ugyanis elveszítette az első szettet a finn Jarkko Nieminen ellen, sőt, utána a másodikat is. Innen fordított végül az elegáns angol: a harmadik szettben 5:4-nél, a negyedikben 6:5-nél nyerte el Nieminen adogatójátékát, hogy aztán az ötödikben teljesen megtörje a balkezes finn teniszezőt. A Roland Garros-győztes Rafael Nadal tükörsima győzelemmel nyitott, amiként a tavalyi döntős Andy Roddick is, aki elképesztő szervaelőadását követően határozottan kijelentette: "Meg akarom nyerni a tornát!" Lapzártánkig nem érkezett reagálás Roger Federertől.
---- Ma délután a kétszeres Grand Slam-bajnok (US Open - 2000; Australian Open - 2005), egykori világelső Marat Szafin vagy a kétszeres Grand Slam-döntős (US Open - 1998; Wimbledon - 2003) Mark Philippoussis búcsút int Wimbledonnak, holott csak a legjobb 32 közé jutás lesz a tét. A második kör rangadójának főszereplői ez ideig ötször találkoztak egymással, először 1999-ben Indian Wellsben, ott Philippoussis győzött, azóta viszont mind a négy csatát az orosz fenomén nyerte meg, igaz, füvön most csapnak össze először. "Úgy fest, kezdi jól érezni magát ezen a borításon, ami elég rossz hír a számomra" - véli a rendkívül sérülékeny ausztrál, míg Szafin annyit mondott a rangadó kapcsán, hogy "Mark nem éppen ideális ellenfél a második körben."
Szafin újabban tényleg remekel az általa korábban elátkozott füves pályán (Wimbledonban egyszer élte túl a második fordulót, még 2001-ben, amikor a negyeddöntőig jutott), az idén döntőt játszott Halléban, wimbledoni bemutatkozása alkalmával pedig olyan teljesítményt nyújtott a thaiföldi Paradorn Srichaphan ellen, amire azt mondta: "Bárcsak minden nap ilyen játékra lennék képes!" Hogy így lesz-e a folytatásban, az nem csupán Szafintól függ, hanem az egészségi állapotától is, hiszen fáj a térde, a wimbledoni szereplését követően valószínűleg meg is kell műteni, ami egy hónapos kényszerpihenőt von maga után. Peter Lundgrennek, a zseniális svéd edzőnek a jelek szerint mindenesetre sikerült megértetnie forrófejű tanítványával, hogy füvön is tud teniszezni - világklasszis szinten.
51 ász - mind hiába Hiába ütött ATP-rekord-beállítást jelentő 51 ászt, végül alulmaradt a 4 óra 17 perces csatában Ivo Karlovic, ráadásul úgy, hogy az egész mérkőzésen mindössze egyszer veszítette el az adogatójátékát, a döntő játszma 10:10-es állásánál. A 2003-ban az első körben az akkor címvédő Lleyton Hewittot legyőző, 208 centiméter magasra növő horvát játékos Andy Roddickkal csaphatott volna össze a második fordulóban (két hete ők játszották a queen’si ATP-döntőt), helyette a főtáblára szerencsés vesztesként felkerülő, Karlovicnak 31 ászt ütő olasz Daniele Bracciali teheti próbára magát a tavalyi finalista ellen. Érdekesség, hogy az ászrekordot eddig egyedül tartó svéd Joachim Johansson sem tudott nyerni ekkora "segítséggel", ő az idei Australian Openen bombázgatott hiába - Andre Agassi ellen. ---- "Mindössze négy napot készültem füvön, amely egyébként sem a kedvenc borításom, azt hiszem, ez meg is látszott a megoldásaimon. De nem baj, így is boldog vagyok, mert tíz hónapja senki sem ismert, most meg a tizenegyedik helyen állok a világranglistán" - magyarázta a wimbledoni villámlátogatását követően az idei Roland Garroson döntőt játszó Mariano Puerta.
"Valamit nagyon elszúrhattunk, ha csak ennyi játékost tudunk kiállítani. Rossz irányba tart a teniszünk, ami egyébként még a jobbik eset - mert lehet, hogy már menthetetlen" - panaszkodott Lleyton Hewitt. Rajta kívül a szabadkártyával induló Mark Philippoussis, valamint két veterán, Wayne Arthurs és Scott Draper képviseli Ausztrália színeit férfi egyesben; az ausztrál urak összesen 21 wimbledoni trófeát halmoztak fel.
"Nincs okom panaszkodni, legalábbis az egészségemre, hiszen a térdem és a csuklóm sem fáj - viszont az alapütéseim nem éppen a legjobbak, meg aztán a teniszem ritmusa sem az igazi. Remélem, idejében összerakom a játékomat" - így Kim Clijsters, aki egyébként gond nélkül továbbjutott az első fordulóból.