Két jó ugrás, és Ahonen halhatatlan sportoló lesz

A finn világklasszis a két németországi viadal (Oberstdorf, Garmisch-Partenkirchen) után az ausztriai Innsbruckban is maga mögé utasította a mezőnyt, és még csak meg sem kellett érte feszülnie, az első sorozatban bemutatott elképesztő repülését követően másodjára elegendő volt egy biztonsági ugrás, hogy megelőzze az akkor az első helyen álló lengyel Adam Malyszt.
Eddig egyedül a német Sven Hannawald tudta megcsinálni a síugró Grand Slamet, még a 2001-2002-es idényben, Ahonen lehet a következő, és erre minden esélye megvan. A négysáncverseny pontversenyében 49.1 ponttal, hosszra átszámítva 27.28 méterrel vezet a második helyezett Malysz előtt - nehéz elképzelni, hogy az az ember, aki ebben az idényben 11 versenyből tízet megnyert (!), lead ekkora előnyt.
Azt ugyanakkor ne feledjük, hogy rendkívül nehéz lesz negyedszer is győznie. A norvég Olav Björnstad (1953-1954), az NDK-beli Helmut Recknagel (1958-1959), a norvég Toralf Engan (1962-1963) és Björn Wirkola (1968-1969), a japán Kaszaja Jukio (1971-1972) és Funaki Kazujosi (1997-1998) annak idején megnyerte az első három versenyt, a negyediken azonban hibázott, Kaszaja ráadásul az első háromba sem került be a végelszámolásnál, úgyhogy Ahonenre pokoli percek várnak a hatalmas bischofshofeni sáncon, ahol kiderül, miből vannak az idegei.

Ha ismét győz, az egész világ a lába előtt hever majd, arról már nem is beszélve, hogy harmadszor hódíthatja el a négysáncverseny trófeáját; egyébként háromszoros bajnokból sincs sok, eddig csak Recknagelnek, Wirkolának és a német Jens Weissflognak sikerült a tripla (Weissflog négy diadalig jutott). ---- E ---- &