A csapatkapitánynak el kellett menekülnie
Hogy a szomszédos Szlovákiában sem mindig irigylésre méltó a labdarúgók élete, jól példázza Pinte Attila esete. A 37 éves, korábban a Ferencvárosban is futballozó válogatott játékos az ősszel a szlovák élvonalban szereplő DAC Dunajská Streda meghatározó tagjának számított, s neki is köszönhető, hogy az együttes az ötödik helyen várja a tavaszi folytatást. Nem csupán a szurkolók, a német Werner Lorant vezetőedző is elégedett volt az utóbbi időben védőként foglalkoztatott középpályással, kinevezte csapatkapitánynak, s kihagyhatatlannak tartotta a gárdából. Pinte Attila megtiszteltetésnek érezte a gesztust – ám végül a tisztség okozta a vesztét.
„A bérek egy részével és többhavi prémiummal tartozik a DAC – mondta Pinte Attila. – Csapatkapitányként szót emeltem társaim érdekében, hiszen ki szóljon, ha nem az első ember. Beszéltem az arab többségi tulajdonossal, kértem, mielőbb rendezze a tartozást. Fizetésre azonban hiába vártunk, karácsonyra pénz nélkül maradtunk, azaz rosszabbul jártunk, mint a hajléktalanok – rajtuk ünnep idején segít a társadalom, de mi a nekünk járó pénz helyett még meleg levest sem kaptunk…”
Fizetésre tehát nem futotta a DAC-nál, ám külföldi útra igen, hiszen majdnem tíz napig Dubaiban edzőtáborozott az együttes.
„Nélkülem utazott el a csapat – folytatta Pinte Attila. – Azonban ez már nem számít, sokkal fontosabb a karrierem alakulását illetően, hogy hiába kaptam ajánlatot szlovák kluboktól, a tulajdonosok nem engedtek el egyik riválishoz sem. Nincs más út, megpróbálok Magyarországra »menekülni«, mert mint mondták, a szomszédba ingyen is mehetek. Tárgyaltam a Gyirmót SE-vel, a győri DAC-cal, s noha úgy tűnt, minden jóra fordul, csütörtök délután mégsem sikerült megegyezni.”
Pinte Attila nem csupán a vezetőségben, a vezetőedzőben is csalódott. Werner Lorant ugyanis támogatta a csapatkapitányt, ám az év elején mégis a tulajdonosok oldalára állt.
„A pénz vagy jelen esetben a pénztelenség befolyásolja a kapcsolatokat – mondta Pinte Attila. – Az igazmondásomért padlóra kerültem, s ahelyett, hogy a mester a kezét nyújtotta volna felém, hátat fordított. Ő még hisz az ígérgetéseknek… Ez persze az ő dolga, az enyém pedig az, hogy mielőbb csapatot találjak Magyarországon.”
Míg Pinte Attila szó emelt a tartozások miatt, Vasas Zoltán, a szlovákiai klub magyar légiósa az UEFA-hoz fordult segítségért. Ő talán több sikerrel jár, hiszen az európai szövetség ilyen esetekben keményen bünteti a nem fizető egyesületeket.
