Gyorsan jön a következő

Sűrű a június a gyorsaságimotoros-világbajnokság mezőnye számára: a mezőny öt hét alatt négy versenyt teljesít (a mostani kettő után egy hét szünet, majd újabb két futam következik), úgyhogy a fizikai és az idegi terhelés egyaránt fokozódik. Talmácsi azonban nem bánja, nyolcadik világbajnoki szezonjában hozzászokott már az efféle terheléshez, hiszen a program mindig hasonlóan zaklatott a nyári szünet előtt.

Három nap pihenő, pontosabban pihenő és utazás, aztán csütörtökön már újra a világbajnoki futamok menetrendje szerint zajlik az élet. Fel lehet töltődni ilyen rövid idő alatt?

Azt szoktam mondani, hogy aki nem képes ellazulni, megfeszülni sem tud – válaszolta Talmácsi Gábor. – Idő kellett, hogy ezt megtanuljam, de a rutin ebben is segít. Sokat pihenek, alszom, nyújtom az izmaimat, figyelek, hogy mit eszem, mert tartanom kell a súlyomat, és szedem a vitaminjaimat. Egyébként szerintem a mostani szünet nélküli száguldás nem lesz annyira megterhelő, mint a hó végi Donington Park, Assen párosítás. Addigra halmozódik a fáradtság.

Visszanézte már felvételről a hétvégi versenyt?

Igen.

Meg lehetett volna nyerni?

Hááát... Nem tudom. Ha Espargaro az utolsó körben nem kerül elém a sikánban, ha másodikként fordulok a célegyenesre, talán, de mondom, akkor is csak talán ki tudok bújni Corsi szélárnyékából. A taktikám jó volt, ezúttal azonban tizenkilenc ezreddel – ami körülbelül annyi, mint egy szemvillanás – alulmaradtam az olasszal szemben. Biztos meg lehetett volna nyerni ezt a versenyt, de most nem tudnám megmondani, hogyan.

Jót tett a siker?

Nagyon kellett. De nem bízom el magam, mert most mindennél nagyobb szükség van a tiszta, hideg fejre. A motorom hibátlan volt a hét végén, egyre kevesebb az újdonság, amit meg kell szoknom rajta, egyre inkább kialakul az úgynevezett bázismotorom, amely alapként minden pályán jó nekem.

Mennyit segített az új mérnök, Mr. Branchini érkezése?

Sokat. Nélküle biztosan nem tartanánk itt.

Harmincöt pont a hátránya. Ön szerint ledolgozható? Egyáltalán foglalkozik a világbajnokság végkimenetelével?

A sportpszichológusom mindig azt mondja, ne számolgassak, hanem kanyarról kanyarra, versenyről versenyre haladjak előre. Egyvalami biztos: az idény végéig már nem nagyon szabad hibáznom, és be kell fejeznem a viadalokat. Ez a cél lebeg a szemem előtt.