A potya gól nem magyar sajátosság

Belekóstolhatott az angliai fut ballközegbe, és érthetően megszerette. Vaskó Tamás ismét Újpesten van, mert egy év után elköszöntek tőle a másodosztályú Bristol Citynél. Nagy kérdés, jön-e újabb külföldi ajánlat, vagy marad a magyar bajnokság. De addig is be kell verekednie magát a válogatottba.

Szomorú lenne, ha az ősszel ismét Újpesten futballozna?

Szeretem az Újpestet, fontos számomra a klub, de ha én választhatnék, megint külföldre szerződnék – mondta a válogatott kerettag futballista. – Fantasztikus volt ez az egy év Angliában. Mondom ezt annak ellenére, hogy a vége nem úgy sikerült, ahogy elterveztem. Huszonegy találkozón jutottam szóhoz a Bristol Cityben, és bizony lehetett volna több is, de nem panaszkodom. Azt hiszem, megálltam a helyem.

Tegye a szívére a kezét, ha ön lenne a Bristol menedzsere, megtartaná Vaskó Tamást?

Még szép! Nagyképűség nélkül mondom, a védelemben talán csak a harmincegy éves csapatkapitány, Louis Carey jobb nálam, a többieknél többre taksálom magam. De ezen már kár keseregni.

Mennyire változtatta meg ez az egy, Angliában töltött esztendő?

Teljesen. Amikor kikerültem, már két hét után egészen másként néztem a világra. Olyan futballközegbe kerültem, ahol mindig a pozitívumokat keresik – nemcsak a játékosok, az edzők, hanem a szurkolók és az újságírók is. Nem akarok panaszkodni, de itt volt ez a görögök elleni három kettes győzelem, visszanéztük a tévéközvetítést, elolvastuk az újságokat, és mit láttunk, hallottunk? Nem azzal foglalkoznak, hogy három gólt lőttünk, megvertük az Európabajnokot, hanem azzal, hogy kaptunk két potyát, ráadásul a görögök nem is igazán hajtottak. Hihetetlen. Egy futballistának igenis fontos, hogy a közeg miként áll a játékához, csapata teljesítményéhez. Nagyon is lehet doppingolni a magyar válogatottat, ha megpróbálják a pozitívumokat észrevenni.

Sok mindenben igaza van, mégis meg kell jegyeznem ismét, hogy az első görög gól például már-már burleszkszerű jelenet után született, és sajnos nemzeti csapatunkra nagyon is jellemző, hogy elképesztő potya gólokat kap.

Na, látja! Ez is egy sajátságos hozzáállás, amit nehéz egy futballistának megérteni. Azt gondolja, hogy csak mi, magyarok kapunk ilyen furcsa gólokat? Meséljek önnek, miket láttam és éltem át Angliában? Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem magyaros sajátosság a potya gól. Egyébként is egy csapat akkor találhat a hálóba, ha az ellenfél hibázik…

Mit gondol, játszik szombaton?

Szeretnék, de fogalmam sincs, hogy Erwin Koeman bizalmat szavaz-e nekem.