A játék
De ez nem biztos. Mert itt alvászavar helyett rend van, fegyelem és törvényesség. És reménykedés. Hogy a fiatal magyar válogatott ebben az évben majd megmutatja. A tavasszal még csak barátságos meccseken, az ősszel már világbajnoki selejtezőkön bízhatunk a győzelmekben. Furcsa esztendő lesz a 2008-as. Amíg korábbi riválisaink egy része a nyári Európa-bajnokságra készül, addig mi szokás szerint kerthelyiségekben, lefüggönyözött szobákban vagy a rosszkedvű após társaságában nézzük a mieink nélkül rendezett kontinensviadalt. A múlt bűneit persze nehéz semmissé tenni.
Ezért is lesz különösen nehéz a fiatal és szerethető magyar válogatottnak. Régen övezte ekkora várakozás, sőt optimizmus a nemzeti csapat pályára lépését. S itt most nem a derék szlovákok elleni meccsről van szó, sokkal inkább az őszi világbajnoki selejtezőkről. Mert addigra összeérhet az ifjú játékosokból álló együttes, addigra túl lesz meganynyi keménynek ígérkező barátságos meccsen – s talán néhány emlékezetes győzelmen. Vagy fájó, ám rengeteg tanulsággal szolgáló vereségen. Súlyos teher nehezedik az ideiglenesen a válogatott élén állomásozó Várhidi Péter csapatára.
A válogatottól várják a kárpótlást, az elmúlt évek, évtizedek okozta rosszkedv, pesszimizmus, kishitűség tovaszállását. S van is ebben logika, hiszen szinte kizárólag külföldön pallérozódó játékosok alkotják a keretet, s van közöttük néhány, saját klubjában máris fontos szerephez jutó futballista, Vass Ádámtól kezdve Huszti Szabolcson, Gera Zoltánon, Hajnal Tamáson át egészen Dzsudzsák Balázsig. Innentől kezdve próbáljunk meg a futballra koncentrálni. A játék talán elfeledteti velünk mindazt, ami körülveszi a sportágat.
Legfrissebb hírek
