Nehéz folytatás előtt

„Arra nagyon jó volt ez a vereség, hogy pontosan tudjuk, mennyit érnek az eddig elért eredményeink, ne szálljunk el attól, amit eddig produkáltunk. A valenciai meccs minden gyenge pontunkra rávilágított, ennek tudatában kell értékelnünk azt, milyen bravúros is ez a szereplés a mostani csapattól” – összegzett a Ros Casares Valencia otthonában szerda este elszenvedett 89–60-as vereséget követően Rátgéber László, a MiZo Pécs 2010 edzője.

Miután ezzel a mérkőzéssel lezárult az alapszakasz, a csoport harmadik helyén végzett a magyar együttes, ami azt jelenti, hogy a legjobb 16 között a Gambrinus Brno ellen folytatja – mégpedig úgy, hogy a két nyert mérkőzésig tartó párharcban a cseheké a pályaelőny. Ha nyert volna a Pécs a százszázalékos teljesítménnyel záró spanyol csapat otthonában, második lett volna a D-csoportban, és kedvező helyzetből kezdhette volna a rájátszást.

Sajnos nem nyert.

Nem nyert, mégpedig azért, mert a Valencia egyértelműen jobb csapat, amelyet úgy segítettek a játékvezetők, hogy az utolsó negyedben egyetlenegy személyi hibát sem véltek felfedezni a végig letámadással, agresszíven védekező tavalyi döntős játékában, sőt a meccs első kilenc percében is ugyanez volt a helyzet. A vége sima vereség, s a nyolcaddöntőben enyhén szólva sem a MiZo az esélyes. A baranyai együttes már tavaly is elbukott mind a két brnói meccsén a legjobb 16 között, s akkor a hazai győzelem is bravúrnak számított. Azóta a Gambrinus tovább erősödött – többek között a Pécsről érkező Béres Tímeával –, s csak azért nem csoportelső, mert a még nála is erősebb címvédő, az orosz Szpartak Moszkva megelőzte.

A pécsiek 6/4-es győzelmi mutatóját az alapszakasz nyitányán mindenki előre aláírta volna. Ettől kezdve már bravúr kell a javából, ám ne feledjük: Rátgéber László vezetőedző korábban esélytelenebb csapatokkal is képes volt a varázslatra, meghökkentő sikereket aratva. Noha a papírforma alapján most vajmi kevés rá a sansz, bizakodni azért érdemes.

A csoportjából szintén harmadik helyen továbbjutó Sopron sincs irigylésre méltó helyzetben, az alapszakaszt ötvenszázalékos teljesítménynyel (5 győzelem/5 vereség) záró zöld-sárgák a Bourges csapatával találkoznak. A Bujdosó Nórát is soraiban tudó francia csapat látszólag gyengébbnek tűnik annál a társaságnál, amely 1997 és 2001 között háromszor is Euroligát nyert, de a pályaelőny sajnos nem a soproniaké, ami a Bourges felé billenti a mérleg nyelvét. Pedig Székely Norbert vezetőedző csapata közel állt a csoport második helyéhez, s igazából csak magát okolhatja, hogy nem sikerült ezt megcsípnie. A magyar együttest megelőző Fenerbahce csak azért tudott a soproniak elé kerülni, mert a törökök kétszer is győzni tudtak idegenben, szemben az egyedül Nápolyban nyerő magyarokkal, akik elbuktak a Lille és a Riga vendégeként is. Ami az alapszakaszt illeti, úgy tűnik, hogy a Sopronnak az ötös poszton nem sikerült megfelelően pótolnia a tavaly nyáron a Szpartak Moszkvához távozó szerb Ivana Matovicsot. Persze a továbbjutásnak így is örülni kell, s bizakodni, hiszen a jó napot kifogó Sopron idegenben is bárkit legyőzhet – még a Bourges-t is.