Pihent gallokkal a címvédésért

Merthogy az idényen belüli dupla nem újdonság az "ágyúsoknál” – a címvédés viszont egy 1933–35 közötti országlást leszámítva sohasem sikerült. Az elmúlt évtizedben valahányszor megszakították a Manchester United sikersorozatát, az MU a következő idényben látványosan válaszolt: először, 1991-ben bajnoki és kupasikerrel, míg 1999-ben a híres triplával, a hazai címek mellé a BL-trófeát is begyűjtve. A Highburyben most mindenki fogadkozik: nem fogják levenni a lábukat a gázpedálról.

Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a véglegesen, avagy ideiglenesen kiesett embereket hogyan tudják pótolni. Legégetőbb problémának a védelmi tengelycsere látszik, hiszen megannyi dicsőségben végigsepregetett mérkőzést követően visszavonult Tony Adams. A rutinos középhátvéd megkopottan is szilárd bástyaként verte vissza az ostromot, nem utolsósorban azért, mert félelmetesen érezték egymást a szintén nem mai csirkének számító kapussal, David Seamannel.
Ránézésére a frissiben szerződtetett Pascal Cygan ideális utódnak tűnik: az óriás termetű francia a Lille-lel már megjárta a hadak útját (feljutás után harmadik hely és BL-menetelés), azaz betöltheti az űrt. Igaz, ehhez még fel kell vennie az angol stílust, Wenger ugyanis már a Stevenage elleni felkészülési meccset követően felhívta arra a bekk figyelmét, hogy nem ártana kicsit keményebben odalépegetni: ha már egyszer fizikai kontaktusra kerül sor, akkor errefelé nem divat a finomkodás.
A viszonylag jó áron vett brazil világbajnok, Gilbero Silva is ezért mozoghat majd kissé furcsán a gyepen eleinte: bár a Community Shielden mindjárt győztes góllal mutatkozott be, maga is beismerte, még szoknia kell az angol futball sebességét, továbbá a "brillekhez” szokott játékos számára igencsak idegen fizikai harcot. (Igaz, Arséne Wenger elégedett vele: "Intelligens fiú, nem bonyolítja túl a játékot, rendre időben érkezik a tizenhatoson belülre – ha megszokja a körülményeket, nagy erőssége lesz a csapatunknak.”)

Egy új ember a védelem, egy pedig a középpálya centrumában – a tavaszszal áthatolhatatlannak tetsző páncélzat kulcspontokon vékonyodhat el a szezon elején (ha úgy tetszik: bírja-e a nyomást Pascal?). Ráadásul kevesebb rutinos ember lesz a pályán, aki besegíthet a vészterhes időszakban: tavaly márciusban, Robert Pires sérülésénél már akadt, aki keresztet vetett az idényre, ám a frissiben felépült Freddie Ljungberg hét zseniális góllal olyan lendületet adott az együttesnek, hogy az egy svunggal végigvágtázott a csúcsig vezető úton. Csakhogy az új bajnokság első etapjában sem Pires, sem Ljungberg nem lehet ott sérülés miatt, és a szakértők úgy vélik, túl nagy hátrányba kerülhet az Arsenal.
Az is tudható persze, hogy az "ágyúsok” igen egyedi módon szoktak Premier League-t nyerni: a tavasz kezdetéig farvizeznek, majd egy hatalmas lendületet véve, hátulról előzve egy-egy szédületes veretlenségi szériával elsőként szakítják át a célszalagot.
Wengert ugyanakkor aggasztja, hogy együttesével szemben a kelleténél többet engednek meg az ellenfelek – s ebben a játékvezetők is partnerek. A Szuperkupa-meccset követően a francia mester kikérte magának a liverpooli Steven Gerrard általa brutálisnak minősített becsúszását, amely után Patrick Vieira csak szerencsével úszta meg a súlyosabb sérülést. Annyi szent, a fővárosiak gondjait az egészségügyi problémák is szaporíthatják: a statisztika szerint az elmúlt szezonban az Arsenal futballistáival szemben követték el a legtöbb szabálytalanságot, és Wenger úgy véli, e tekintetben nem igazán várható változás: "A bajnokot kétféleképpen szokták megközelíteni: vagy respektálják, vagy össze-vissza rugdalják, mert úgy gondolják, fokozottan agresszív játékkal lehet csak megverni. Mi ugyan hozzászoktunk ehhez, ám tartok tőle, ha a jelenlegi tendencia marad, az orvosaink nem fogják bírni szusszal…”

Hogy mindezt képes lesz-e elviselni a klassziscsapat, majd kiderül. A rutinos játékosok mindenesetre azt ígérik, az étvággyal nem lesz baj: a 33 éves Dennis Bergkamp kijelentette, mindenki a tettvágytól égett a felkészülési periódusban, senki sem kíván a babérjain pihenni. "Úgy érzem, nyerünk még néhány trófeát a mostani szezonban” – szögezte le a holland, aki állítja, most erősebb a csapatuk az 1998-asnál, amelyik épphogy lemaradt a címvédésről. A zseni egyébiránt tett még egy megjegyzést: "Nem játszottam a világbajnokságon, a francia srácok hamar hazajöttek, azaz a csapat legjobbjai kipihenten vágnak neki a szezonnak.”
Látván azt, a kizsigereltség milyen hihetetlen árat fizettett még a legjobbakkal is, Bergkamp megállapítására igazán illik a minősítés: egy verítékcseppnyit sem elhanyagolható.