Itt van Amerika
CSILLAG PÉTER
2022.10.07 12:08

Népsport: labdát, könyvet Székelyföldnek – a Nemzeti Sport akciója

Száz labda és száz könyv – sportbeli és szellemi küldeménnyel segítette a Nemzeti Sport szerkesztősége 1940 őszén a Magyarországhoz visszacsatolt Székelyföld diákjait. Az iskolák hálája nem maradt el.

A Nemzeti Sport futballcsapata, az álló sorban a kapus mellett jobbra Feleki László, mellette Mattanovich Béla – nagy elődök

 

Sajátos jótékonysági akciót indított a Nemzeti Sport szerkesztősége a székely diákok megsegítésére, miután 1940. augusztus 30-án a német–olasz bíráskodással kihirdetett második bécsi döntés következtében Székelyföldet Észak-Erdély és Partium jelentős részével együtt visszacsatolták Magyarországhoz. A több mint két évtizednyi román fennhatóság után a székely vidék gazdag futballhagyományaival együtt is jelentős támogatásra szorult, szakmai lemaradása még Erdély más részeihez képest is érzékelhető volt.

„Csak az kerüljön az NB I-be, aki megüti a szintet, Székelyföldnek sem lenne hasznára, ha csapata pofozógép lenne”  – értékelte háromnegyed évvel később, 1941 májusában a sportnapilap az NB I-be jutásért vívott erdélyi osztályozóliga eredményeit, amelyek alapján végül a Nagyváradi AC és a Kolozsvári AC állhatott rajthoz az 1941–1942-es idény elején az élvonalban. „A székelyföldi egyesületek szerencsére belátták a nehézségeiket, és ők maguk indítványozták, hogy a Székelyföld külön csoportot alkosson, és csak a győztes kapjon jogot az NB II-be való felemelkedésre”    – ezt pedig maga a Magyar Labdarúgók Szövetségének élén álló miniszteri biztos, Gidófalvy Pál mondta ki ugyanezen a tavaszon. A nagy múltú székelyföldi egyesületek infrastrukturális és szervezeti gondjai, felzárkózási küzdelmei a széles nyilvánosság előtt is látható szintet jelentettek, a háttérben azonban a sport társadalmi bázisának fontos rétegét adta a diákság. Nem véletlen, hogy a budapesti sportlap éppen ennek a körnek igyekezett gesztusértékű támaszt nyújtani.

A visszatért országrészek támogatásából a Nemzeti Sport is ki akarja venni a részét, szerény képességei szerint. Ezért elhatároztuk, hogy a szorosabban vett Székelyföld testi és szellemi kultúrájának megsegítésére e hét folyamán 100 darab ifjúsági (szépirodalmi) könyvet (a legkiválóbb írók műveiből) és 100 darab elsőrendű futball-labdát küldünk. A könyveket a szerkesztőség tagjai adják össze a saját könyvtárukból és látják el üdvözlő aláírásukkal. A labdákat a legelső fővárosi sportáru-kereskedőktől szerezzük be, átlagosan 20 pengő értékűeket.”

Ezzel a címlapon megjelent hirdetménnyel tette közzé szándékát a szerkesztőség az 1940. szeptember 16-i lapszámban. Hogy kinek a kezdeményezése volt a székelyföldi diákok segítése az újság munkatársai közül, ma már nem rekonstruálható, mindenesetre a sportlapot akkoriban a korszakos főszerkesztő, Vadas Gyula vezette, az im­presszumban felelős szerkesztőként Hoppe László szerepelt, de már a szerkesztőség oszlopos tagjának számított a sportújságírás legendás alakja, Feleki László is. A visszatért erdélyi részek támogatására azokban az anyaországi sport berkeiben is számos vállalást tettek, hogy ne menjünk messzire, a Nemzeti Sport másnapi számában lehetett olvasni például a következő hírt a bevezetett „székely fillérekről”: „Az egyesületek tegnap este a miniszteri biztos elnökletével nagyszabású értekezletet tartottak. Ezen elhatározták, hogy vasárnap minden magyarországi labdarúgó mérkőzésen az állóhelyekhez 10, az ülőhelyekhez 20 fillért szednek a visszatért erdélyi részek labdarúgásának támogatására. Ezenkívül minden egyesület igyekszik természetbeni adománnyal is (mez, cipő stb.) hozzájárulni a székelyföldi labdarúgás feltámasztásához.”

Visszatérve a Nemzeti Sport 100 labda, 100 könyv akciójára, a programadó cikk után a lap következő vonatkozó beszámolóját az 1940. szeptember 30-i számban lehetett olvasni. Itt a magyar sporttársadalom első Erdélyt segítő megmozdulásaként hivatkozik saját jótékonysági tervére, amelynek részletes kidolgozása után az alábbi lebonyolítási forgatókönyvet rögzítette. „Cikkünk megjelenése napján elsősorban is a kultuszminisztériumtól beszerzett címre írtunk levelet és afelől kértünk megnyugtatást, hogy az iskola tényleg működik-e és hogy a csomag a címére feladható-e. Ezekre a leveleinkre még csak öt középiskola válaszolt. Ezzel szemben sikerült öt további középiskola címét megtudnunk, ezekkel azonnal levéli érintkezésbe igyekszünk lépni. Jelentkezett ezenkívül a tordai menekülteknek egy Kolozsvárt tartózkodó csoportja (a levelükön 45 aláírás van), akik szintén kértek labdát.”

Magyarázatképpen: Tordán 1910-ben a 13 455 lakosból 9674 magyar volt, ám miután a második bécsi döntéssel kijelölt határvonalak Romániához tagolták, a magyar lakosság jelentős része áttelepült a magyar fennhatóság alá vont, harminc kilométerre fekvő Kolozsvárra. A budapesti szerkesztőség a vázolt adminisztrációs, szervezési nehézségek miatt csak némi késéssel tudta elküldeni ajándékcsomagjait, amelyek címzettjei az október 28-i számban közölt lista szerint a következő iskolák voltak: a Csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium, a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium Gimnáziuma, a Székelykeresztúri Unitárius Főgimnázium, a Kézdivásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium, a Marosvásárhelyi Római Katolikus Tanítóképző, a Gyergyószentmiklósi Állami Gimnázium, a Marosvásárhelyi Református Kollégium, a Székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnázium, a Kézdivásárhelyi Római Katolikus Földmívesiskola, a Székelykeresztúri Unitárius Gazdasági Iskola, a Székelykeresztúri Állami Tanítóképző.

Nem is maradt el a hála, a Nemzeti Sport több cikkében utalt a szerkesztőség címére érkezett székelyföldi köszönő levelekre és némelyekből idézett is. A Csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium nevében Nagy Rezső testnevelő tanár küldött levelet, amelyben tudatta, hogy „...az anyaországi sportot – be kell vallanunk – kicsiny korunk óta éppen a Nemzeti Sport hasábjain keresztül kísértünk a legnagyobb figyelemmel”  . A Marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnázium igazgatója, Angi Dénes arról számolt be, hogy a sportlap küldeménye volt „az első magyar nemzeti ajándék”  , köszönő sorai így zárulnak: „Fiaink örömét és köszönetét alig tolmácsolhatom. A jó Isten adja további áldását lapjukra és minden nemes szívű intézőjére. Mi reméljük, hogy a nemes szívből jött ajándék nemcsak boldog örömnek, hanem sok, nagyon szép és áldásos elhatározásnak is lesz a megteremtője.”

A Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium igazgatója, Demeter Béla levelét teljes terjedelmében közölte a Nemzeti Sport november 3-i száma, az írásból itt mi is bővebben idézünk.

„Tekintetes Szerkesztőség! A Nemzeti Sport mindig közel állott a sepsiszentgyörgyi Ref. Székely-Mikó-kollégium főgimnáziuma ifjúságának szívéhez, hiszen az elnyomatás huszonkét szomorú éve alatt a Nemzeti Sporton keresztül kapcsolódott be a magyar sportéletbe s ezen keresztül lelkesedett a magyar sport képviselőinek világraszóló sikerei felett. (…) Ezt a szeretetteljes, szinte jóbaráti viszonyt nagy mértékben elősegítették a szerkesztőség jóvoltából felszabadulásunk alkalmával intézetünknek juttatott ajándékok: három darab futball-labda s tíz darab értékes és a szerkesztőség tagjainak aláírásával ékesített könyv. Amidőn tanári karunk és egész ifjúságunk hálás köszönetét tolmácsolom a tanúsított testvéri meleg szeretetért, egyben azt is kérem, hogy ezt a most megnyilvánult jóakaratot intézetünkkel szemben tartsák meg a jövőben is.”

Hogy a Nemzeti Sport önkéntes segítsége – az önmagában is méltánylandó, üzenetértékű szándék mellett – valódi szükséget elégített-e ki az érintett iskolákban, nehéz megítélni. A léptékekről azonban sokat elmond, hogy miközben a szerkesztőség saját forrásaiból száz labdát vásárolt a székelyföldi fiataloknak, az Ellenzék kolozsvári napilap híre szerint Bartha Károly honvédelmi miniszter egyedül száz labdát és tizenegy komplett felszerelést adományozott az erdélyi ifjúsági csapatoknak.

A Kolozsvár lett NB I-es
A Magyar Labdarúgók Szövetségének 1940 őszén a változó viszonyok miatt kihívást jelentett a visszatért területek csapatainak magyar futballrendszerbe tagozása. A szövetség a székelyföldi mezőnyt két részre bontva északi és déli alcsoportot szervezett, előbbiben a Marosvásárhelyi SE, a Marosvásárhelyi PMTE, a Székelykeresztúri AC, a Székelyudvarhelyi Hargita és a Szászrégeni Turul vett részt, utóbbiban a Sepsiszentgyörgyi Textil, a Sepsiszentgyörgyi Corvin, a Gyergyószentmiklósi SE, a Kézdivásárhelyi SE és a Csíkszeredai TE. Az egyik csoportban a Marosvásárhelyi SE, a másikban a Sepsiszentgyörgyi Textil lett az első, az NB I-be jutásért zajló osztályozó során 1941 tavaszán a marosvásárhelyieket a Kolozsvári AC, a sepsiszentgyörgyieket a Nagybányai SE múlta felül, majd kettejük meccsét a KAC nyerte meg.
2022.11.25 21:49:32

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

2022.11.24 23:17:48

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

2022.11.24 07:58:00

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Sokak szerint csónakkal kellett volna kimenteni a bírót a Latorca utcából.

2022.11.18 23:59:28

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

NS-VÉLEMÉNY. Az ősz álomtizenegyében hét ferencvárosi található.

2022.11.19 00:08:14

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

ALAPVONAL. És itt jutunk el a csercseszovi futballfelfogás alapjához: a labdarúgóit felszabadítja a kötöttségek alól, és hagyja, hogy abban a szerepben, taktikával játssznak, amiben a leginkább ki tudják bontakoztatni képességeiket..