SOMOGYI ZSOLT 2021.07.30 08:25 Frissítve: 2021.07.30 09:36

NB I: történelmi újítás a magyar élvonalban

A pénteken induló NB I-es idény már abból a szempontból is különlegesnek ígérkezik, hogy mostantól kezdve a videobíró is segíti a játékvezetők munkáját.

 

Kezdődik az OTP Bank Liga 2021–2022-es idénye

Abból a szempontból mindenképpen történelmi bajnokság előtt állunk, hogy először alkalmazzák a magyar labdarúgásban a VAR-technológiát, azaz a videobíró intézményét. Noha lapunk többször is foglalkozott már a témával, érdemes körüljárni, mivel is jár ez, mert még mindig rengeteg a kérdőjel, az újnak számító információ.

Az MLSZ 2019-ben döntött arról, hogy az OTP Bank Ligában bevezetik a VAR-t (Video Assistant Referee), amelynek része lesz a VOL (Virtual Offside Line) is, ami a lestechnológiát jelenti, ugyanakkor a gólvonal-technológiát nálunk nem használják. Ennek egyszerű a magyarázata: a pénz. Az indoklás logikusnak tűnt, magas a költsége, hogy minden NB I-es stadionban lévő kaput bekamerázzanak – az összeg ahhoz képest magas, hogy hány olyan helyzet van egy idény alatt, amikor szabad szemmel nem lehet megállapítani, a gólvonal előtt vagy mögött van-e a labda. Ráadásul úgy, hogy a jelenetnek döntő befolyása van a mérkőzésre (a meccs elején, döntetlennél történik-e ilyesmi, vagy amikor három góllal vezet az egyik csapat – nem mindegy), nos, ennek a matematikai valószínűsége olyan csekély, hogy az erre fordított pénz aránytalanul sok lenne. Mindenki tud néhány ilyen helyzetet felidézni, de nem sokat, gyakran évekig nem történik ilyen eset – a lényeg, hogy a gólvonal-technológiát nem vezetik be.

Három rendszer közül lehetett választani

A labdarúgó-szövetség még 2020 elején adott tájékoztatást arról, hogy a futball technikai fejlődését szem előtt tartva a hazai pontvadászatban is beveti a VAR-t, de a tavaly márciusban kitört világméretű járvány ezt a tervet is keresztülhúzta, vagy legalábbis lelassította.
A szövetség illetékesei már másfél évvel ezelőtt arról számoltak be, hogy több lehetséges variációt megvizsgáltak, és hat üzemeltető ajánlata közül választottak. Ami a döntésnél fontos volt: a VAR-nak három különböző formája ismert.

A centralizált – ez azt jelenti, hogy egyetlen központi helyiségből követik az összes mérkőzést. Beszámoltunk róla, hogy az orosz bajnokságban például ez a szisztéma működik, ott a hatalmas távolságok indokolták ezt az eljárást. Az orosz szövetségben Kassai Viktor felügyeli a játékvezetők képzését, így ő jól ismeri ezt a megoldást. A VAR-bázis szélsőséges esetben akár tízezer kilométerre is lehet a mérkőzés helyszínétől, de a technika összeköti a szobában ülőt a mérkőzés játékvezetőjével.
A másik a decentralizált – ez azt jelenti, hogy minden stadionban kiépítik a szükséges feltételeket. Itt fontos kérdés a feljutás, kiesés kérdése: megéri-e jelentős összegért beruházni ott, ahol esetleg csak egy évig van első osztályú csapat?

A harmadik változat a mobileszközökbe épített technika – az MLSZ a költségeket megvizsgálva döntött emellett. A tizenkét csapatos bajnokságban fordulónként hat mérkőzést játszanak, jelenleg Zalaegerszeg és Kisvárda között van a legnagyobb földrajzi távolság, de három felszerelt busszal hat mérkőzést lehet követni, ha a kezdési időpontokat ehhez igazítják, nemcsak szombaton, hanem pénteken és vasárnap is lesznek élvonalbeli mérkőzések – érthetően logisztikai okokból.

Az MLSZ hosszas mérlegelés után az Evertz Microsystems ajánlatát fogadta el, ami azt jelenti, hogy a kanadai cég biztosítja a videobírós rendszert és az ahhoz szükséges technikai hátteret. Az Evertz közreműködik a belga bajnokságban és az amerikai majorsportágakban is. Az MLSZ még korábban arról tájékoztatott, hogy a döntést a klubokkal egyeztetve hozta meg.

„A mobilkocsis rendszert választottuk, nem a kamerák és egyéb eszközök állandó kihelyezését. A szolgáltató, amelytől igénybe vesszük az eszközöket, az Antenna Hungária kameráinak képét használja, ezek a televíziós közvetítések miatt amúgy is adva vannak. Nem horrorköltség, de ki kell fizetni, a csapatok nevezési díjába bele van kalkulálva, klubonként egy szezonra ez hozzávetőlegesen 17 millió forintot jelent. Az alapköltségeket, vagyis a játékvezetők felkészítését és oktatását az MLSZ állja” – mondta Vági Márton, az MLSZ főtitkára még 2020-ban.

A videobírós-buszok péntektől megszokott látványt jelentenek majd a magyar élvonal mérkőzésein (Fotó: Árvai Károly)



A rendszer működése

Fontos feladat volt a játékvezetők képzése, amihez a FIFA és az UEFA anyagokat biztosított. A VAR-buszban három személy ül: a videobíró (a VAR), az asszisztense (AVAR) – ők hivatásos magyar játékvezetők – és a technikát kezelő operátor. A VAR kapcsolatban van a játékvezetővel, ha ő kétes szituációban továbbengedi a játékot, amelyet a VAR visszanéz, az AVAR szerepét betöltő kolléga továbbra is az élő képet nézi, hátha akkor történik valami lényeges.

Az is kiderült: az MLSZ képzett, NB II-es játékvezetőket alkalmaz operátornak is, tehát nemcsak a technikai eszközöket kezelő személy ül ott, hanem olyan, aki ért a játékvezetéshez, tudja, melyik kamera felvételét kéri tőle a VAR, s a lassításban mit kell figyelni.

A játékvezetők először az iskolapadba ültek be, és hetekig, hónapokig elméleti oktatáson vettek részt. A tavasszal jött a következő lépcsőfok, szimulátor helyettesítette a buszt, és oktatóklipeket néztek a vizsgázók, mikor hogyan kell közbeavatkozni. Még tartott a 2020–2021-es idény, amikor a buszok megjelentek a stadionoknál, és a jelöltek onnan követték egy-egy mérkőzés történéseit. Ekkor még offline üzemmódban, vagyis ott voltak a meccsen, a buszban elhelyezett képernyőket figyelték, de nem voltak kapcsolatban a pályán működő játékvezetővel – ám egymás között már megbeszélték, mikor miért avatkoztak volna be, ha éles lenne a rendszer.

Tesztelés élesben


És aztán már élesben működött. Június végén, miközben az Európa-bajnokság mérkőzései zajlottak, a budapesti Ikarus Sporttelep két pályáján megállás nélkül játszották a találkozókat, és a játékvezetők hol meccseket vezettek, hol a pálya mellett álló teherautókban foglaltak helyet. Ez pedig már a technológia próbája volt: a buszban ülők tizenkét televíziós kamera felvételeit követhették a monitorokon, állandó kommunikációs kapcsolatban a pályán dolgozó játékvezetőkkel.

Az oktatás színvonalával információink szerint nagyon elégedett volt a FIFA által delegált projektvezető, a gyakorláson felbukkant a korábbi világhírű olasz játékvezető, Roberto Rosetti, az UEFA játékvezetői bizottságának vezetője is. Mint akkor megtudtuk, a bírók is várják az új rendszer bevezetését, azt remélik, hogy a szurkolók is elfogadják, a technikai segítség azért van, hogy a nyilvánvaló tévedésektől megóvja a játékvezetőt és kevesebb téves rossz döntés szülessen. Ekkor még kísérleteztek azzal, hogy melyik kamera pontosan milyen szögből, milyen magasságból pásztázza a futballpályát, hogy a monitorok előtt ülők a legjobb képet kapják a vitatott jelenetekről. A rendszer új, hibák a jövőben is előfordulhatnak, de nemzetközi tapasztalat, hogy a látványos, súlyos tévedések száma jelentősen visszaesett a VAR-nak köszönhetően.

A játékvezetők a bajnoki rajt előtt is edzőtáboroztak, a VAR-képzés főszerepet kapott ekkor is. Nem túlzás kijelenteni: a pénteken induló magyar bajnokság különlegesnek ígérkezik a videobíró bevezetése miatt.

 

A felelősség minden esetben a játékvezetőé (Fotó: Árvai Károly)
Mikor szólhat közbe a VAR?
 A VAR-szisztéma lényege és működésének legfontosabb alapelve, hogy csak a nyilvánvaló, egyértelműen rossz döntést zárhatja ki. A buszban ülők négy esetben jelezhetnek a mérkőzés játékvezetőjének. Ha gól születik; ha tizenegyesgyanús eset történik; ha közvetlen piros lapot érő szabálytalanságot nem vett észre a játékvezető; ha nem megfelelő játékosnak mutatta fel a sárga vagy a piros lapot (ez utóbbi ritka eset).

A felelősség ugyanis minden esetben a játékvezetőé! És mindenképpen döntést kell hoznia (ha nem fúj a sípjába egy ütközésnél, az is döntés), de ebben a rendszerben szinte folyamatos a kommunikáció. Tegyük fel: ütközés történik, a spori nem fúj, de közben azt mondja, volt egy kis kontaktus karral, de annyi a szabadrúgáshoz, tizenegyeshez nem elegendő – így a VAR is tudja, mit miért ítélt a játékvezető, mi az, amit érdemes visszanézni, amit a pályán lévő, az általa elmondottak szerint, esetleg nem láthatott. Az Eb-n is megadtak olyan 11-est, amely nagy eséllyel nem volt jogos, de mert az ítélet nem volt egyértelműen téves, a VAR nem avatkozhatott közbe.

 

LABDARÚGÓ NB I, 2021–2022
1. FORDULÓ
Július 30., péntek
18.15: Paksi FC–Mezőkövesd (Tv: M4 Sport)
20.30: Gyirmót FC Győr–MTK Budapest (Tv: M4 Sport)
Július 31., szombat
17.45: Ferencváros–Kisvárda (Tv: M4 Sport+)
20.00: Budapest Honvéd–Debreceni VSC (Tv: M4 Sport+)
Augusztus 1., vasárnap
17.45: Zalaegerszegi TE FC–Mol Fehérvár FC (Tv: M4 Sport+)
20.00: Újpest FC–Puskás Akadémia (Tv: M4 Sport+) 

2021.09.25 20:39:20

Labdarúgó NB I BODNÁR ZALÁN

NS-VÉLEMÉNY. Szinte minden az Újpest ellen szól tehát, mégsem javasoljuk, hogy mindenki feltegye a házát a Fradi győzelmére.

2021.09.25 13:16:18

Labdarúgó NB I ZOMBORI ANDRÁS (összefoglaló), PÓSFAI GYULA (percről percre)

Az első félidőben a felcsúti csapat állt közelebb a gólszerzéshez, majd Van Nieff piros lapja után is megtartotta az ikszet.

2021.09.25 13:16:18

Labdarúgó NB I VAJDA GYÖRGY (összefoglaló), HARMATH ÁKOS (percről percre)

Horváth Ferenc csapata hatgólos mérkőzést nyert meg Csertői Aurél legénysége ellen.

2021.09.25 13:16:18

Labdarúgó NB I BORBOLA BENCE (összefoglaló), BACSKAI JÁNOS (percről percre)

De legfőképpen az, hogy a Mezőkövesd több ziccer mellett egy büntetőt is elhibázzon a kék-fehérek otthonában.