Rátgéber László megkönnyebbült, és a Sopronnal vívná az álomdöntőt

„Ha tegnap kikapunk, nem lett volna sok értelme az idényből hátralévő két hónapnak, csak küszködtem volna a motiválatlan sztárokkal – mondta az MTI-nek a női válogatott szövetségi kapitánya. – A lényeg, hogy sikerült nyernünk, bár az itteni közönség azért nem hasonlítható a pécsihez, szépen megtapsoltak bennünket, aztán hazamentek. A klubvezetők a spanyol követségről érkező vendégekkel, no meg játékosaim közül Sue Birddel, Lauren Jacksonnal, Diana Taurasival és Marina Karpunyinával a VIP-szobában ünnepeltek, talán mondanom sem kell, hogy rengeteg vodkával. Aztán magyar barátaim kíséretében otthon még fogyasztottunk némi Tiffán-féle bort is.”

A tavaly nyáron Baranyából az orosz fővárosba költöző szakember a játékosállománnyal kapcsolatos problémákról szólva kifejtette: Jackson, a sok klub által csábított ausztrál szupersztár hullámzó teljesítményt nyújt, ráadásul nincs megfelelő helyettese, Tatyjana Scsegoljeva sérült, Irina Oszipova motiválatlan, a 37 éves Jurgita Streimikyte pedig csak tíz napja érkezett.

„Ennek ismeretében óriási fegyvertény a Valencia legyőzése, amely hazai pályán biztosan megnyerte volna a final fourt. Ami az elődöntőben ránk váró Jekatyerinburgot illeti, a miénknél hosszabb a padjuk, ott kosarazik a világklasszis Penny Taylor, a nemrég Európa legjobbjává választott Marija Sztyepanova és az olimpiai bajnok Cappie Pondexter is. A négyes döntőig még kétszer találkozunk velük, egyszer náluk kupameccsen, egyszer nálunk bajnokin, úgyhogy lesz alkalmunk feltérképezni őket.”

Ami a várva várt négyes döntő helyszínét illeti, az újvidéki származású mester a Salamanca pályázatát tartja a legesélyesebbnek:

„Az európai szövetség illetékeseivel folytatott beszélgetések alapján, kicsit a sorok között olvasva, úgy érzem, a tízezres csarnokkal rendelkező spanyol csapat lesz a házigazda. Mi is jelentkeztünk, de két éve itt volt a döntő, ami ellenünk szól, abban pedig nagyon bízom, hogy a Jekatyerinburg nem kapja meg a rendezési jogot. Egyébként volt egy ötletem, hogy mivel a soproniak otthona túl kicsi, a budapesti Papp László-arénában legyen a final four, de ezt végül nem sikerült a magyar szövetségnél keresztülvinni.”

A kontinenssorozat utolsó, április 5-én sorra kerülő mérkőzésével kapcsolatban Rátgéber leszögezte:

„Ha ott találkoznánk a Sopronnal, az igazi álomdöntő lenne számomra. Egy Szpartak–Sopron bronzmeccsnek viszont nem örülnék, mert azon két csalódott csapat menne ki a pályára…”