Gyász: elhunyt Karl Erik Böhn, a női kéziválogatott kapitánya

A norvég szakembernél februárban diagnosztizáltak leukémiát. Hat kemoterápiás kezelésen és egy csontvelő-átültetésen átesve novemberben úgy tűnt, hogy sikerült legyőznie a leukémiát, karácsony előtt aztán megkapta a kíméletlen diagnózist az orvosoktól, újra rákos sejteket találtak a szervezetében, a betegsége pedig gyógyíthatatlan. Böhn alternatív gyógykezelést is kipróbált, de nem tudtak áttörést elérni az állapotában.

Böhn játékosként 1986 és 1993 között 126-szor ölthette magára a norvég válogatott mezét, karrierje befejezése után edzőnek állt. A norvég válogatottnál másodedzői feladatot látott el, majd irányította a Drammen férfi csapatát, 2002-től a Larvik edzői stábjában dolgozott, 2005-től vezetőedzőként. 2011 elején menesztették a csapattól – amellyel a 2008-as KEK-siker mellett ötszörös bajnok volt –, augusztus 30-án pedig kinevezték a magyar női válogatott szövetségi kapitányának. Ő volt az első külföldi szakvezető a magyar nemzeti csapat élén. Novembertől párhuzamosan ellátta a Győri ETO irányítását is, amellyel megnyerte a bajnokságot és a Magyar Kupát, és döntős volt a Bajnokok Ligájában. 2012-ben bronzérmet szerzett a válogatottal a szerbiai Európa-bajnokságon az öltözői tánca sokáig emlékezetes marad. Nem titkoltan nagyon megszerette a csapatot, az országot és a magyar embereket, már itt tartózkodásának elejétől csak KEB Lászlónak hívta magát, és betegsége alatt is folyamatosan nyomon követte az itthoni eseményeket.

A szövetség gyertyagyújtással emlékezik az elhunyt kapitányra vasárnap 17 órától a Magyar Sport Háza Dózsa György úti bejáratánál.

„Szeretném őszinte részvétemet kifejezni Karl Erik Böhn családjának és barátainak – mondta el megrendülten Vetési Iván, a szövetség elnöke. – Nagyon nehéz megszólalnom, még akkor is, ha az utóbbi hetekben sajnos tudtuk, hogy elkerülhetetlenül közeledik a vég. Az egész magyar kézilabda-társadalom hálás KEB-nek azért a fáradhatatlan és eredményes munkáért, amit a magyar női kézilabda-válogatott élén végzett. Karl Erik Böhnt a Magyar Kézilabda-szövetség saját halottjának tekinti. Bennem mindörökre az a jelenet marad meg, amikor 2012 decemberében a válogatott tagjai boldogan dobálják Karl Eriket a levegőbe a győztes Európa-bajnoki bronzmeccset követően.”

Böhnre Győrben – volt csapatánál –, a Magvassy Csarnoknál is gyertyagyújtással emlékeznek vasárnap 18 órától.

Görbicz Anita, a Böhnnel 2012-ben bajnok és kupa-győztes, BL-döntős Győr és a válogatott sztárja a Győri Audi ETO KC közleményében elmondta: sajnos csak rövid időt tölthettek együtt Karl Erikkel, de ez alatt a pár hónap alatt is megtapasztalhatták, hogy nemcsak kiváló szakember, hanem emberként is fantasztikus.

„Egyedülálló módon tudott motiválni bennünket, játékosokat, hatására csodákat műveltünk a pályán. Halála óriási veszteség számunkra” – nyilatkozta Görbicz.

Hajdu János, aki Karl Erik Böhn helyett megbízott kapitányként átmenetileg vezette a csapatot azt mondta: mindenki bízott Böhn felgyógyulásában, még akkor is, amikor azt mondták neki, hogy gyógyíthatatlan beteg. Kiemelte: azzal a szándékkal vette át tavaly a csapatot, hogy idén márciusban visszaadja neki. Éppen ezért ugyanazzal a stábbal, ugyanazokkal a játékosokkal vívta végig a világbajnokságot – tette hozzá Hajdu János.

Böhn az elmúlt közel egy év során bizonyította, hogy kivételes akaraterővel rendelkezik, és a sajtó nyilvánossága előtt vívta meg harcát a szörnyű betegséggel. Blogot is vezetett a rák elleni harccal foglalkozó norvég oldalon, ahol tanácsaival próbálta segíteni sorstársait. A január elején publikált utolsó részben így fogalmazott:

„Azt tanultuk, hogy a boldogságot és az örömöt kell keresni az életben, míg a fájdalom és a nehézségek negatív dolgok. Szerintem ez nem így van, mindkettőt meg kell tapasztalnunk. Biztosan mondhatom, hogy az elmúlt évem tele volt kihívásokkal, fájdalommal és nehézséggel, különösen, amikor karácsony előtt megkaptam a halálos ítéletemet. De január harmadikán úgy éreztem, most vagyok a legboldogabb és a legharmonikusabb. Nehéz elmagyarázni, hogy mi okozta ezt, de az átélt dolgok segítettek, hogy pozitívan viszonyuljak az élethez, és ne vegyek semmit túl komolyan. Mindannyian tudjuk, hogy egyszer meghalunk" – írta Böhn, aki végső tanácsokkal is ellátta olvasóit.

„Vigyázz a szeretteidre!”
„Éld az életed!”
„Ne könnyű terhet, hanem erős hátat kérj!”