A szövetség szakmai és versenybizottsága a férfi és a női NB I versenykiírását is elfogadta. A beszámoló szerint mind a két bajnokságban 14 csapat indul majd. A bajnoki versenyrendszer változatlan marad, a nőknél körmérkőzéses formában, 26 forduló után alakul ki a végeredmény, míg a férfiaknál az alapszakasz első és második helyezettje bajnoki döntőt játszik.
| Női NB I: 2020. szeptember 6., 13., 20., 27., október 11., 18., 25., november 1., 8., 15., december 30., 2021. január 10., 17., 31., február 7., 21., 28., március 7., 28., április 4., 11., 28., május 2., 9., 23., 30. |
| Férfi NB I: 2020. szeptember 6., 13., 20., 27., október 11., 18., 25, november 11., 15., 22., 29., december 6., 13., 2021. február 7., 14., 21., 28., március 7., 21., 28., április 4., 18., 25., május 9., 16., 23. Döntő: 2021. május 27. és június 3. között, a két csapat megegyezése alapján. |
A bajnokságokba június 2-ig lehet nevezni, a sorsolást pedig június 19-én 10 órától rendezi meg az MKSZ. A közlemény szerint az 1. forduló időpontja 2020. szeptember 6., ám hozzáteszik, hogy a csapatoknak eddig az időpontig kell lejátszaniuk az első mérkőzésüket. A mérkőzések bejelentésére augusztus 3-án 11 óráig van lehetőségük a csapatoknak.
A tervek szerint a női Bajnokok Ligája 2019–2020-as idényének final fourját – amelyben a címvédő Győri ETO is érdekelt – is épp az említett hétvégén, szeptember 5–6-án rendeznék meg.
Ellenszavazat nélkül támogatták, hogy a férfiaknál a Telekom Veszprém és a Mol-Pick Szeged, a nőknél a Győri Audi ETO KC, az FTC-Rail Cargo Hungaria és a Siófok KC sorsolási számot választhasson, ezzel segítve a mérkőzéseik sorrendjének kialakítását a nemzetközi kupaszereplésük függvényében.
A bajnokságok versenykiírásából kiderül, hogy minden első osztályú felnőtt bajnoki mérkőzésen legfeljebb 16 játékos szerepeltethető. Ha valamelyik mérkőzésen az adott csapat 15 játékost nevezett be a versenyjegyzőkönyvbe, akkor közöttük legalább 1, ha pedig 16 játékost, akkor legalább 2 magyar állampolgárságú szabályos játékengedéllyel rendelkező játékosnak kell lennie. Ezek a magyar állampolgárságú játékosok a férfiaknál csak 1998. január 1-jén vagy később született, nőknél csak 1999. január 1-jén vagy később született magyar állampolgárságú játékosok lehetnek.
Emellett a 2020–2021-es idény versenykiírásában az is olvasható, hogy ha nem magyar állampolgárságú játékosnak kér sportszervezete felnőtt versenyengedélyt úgy, hogy a férfiaknál már öt, a nőknél már négy nem magyar állampolgárságú játékosának van versenyengedélye, akkor köteles játékosonként ötmillió forint befizetni „utánpótlás-versenyeztetési díjként”.
Ez alól mentesül az a játékos, aki a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. és 5. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel és a magyar állampolgárság iránti kérelmét benyújtotta, valamint a benyújtást követő hat hónapon belül megszerezte és ezt igazolni is tudja. Ha nem tudja határidőig igazolni, akkor az „utánpótlás versenyeztetési díjat” az MKSZ utólag kiszámlázza a sportszervezetnek.
Ha a hivatalos személyek között szerepel nem magyar állampolgárságú személy és a csapatban a férfiaknál legalábböt, a nőknél négy nem magyar állampolgárságú személynek van versenyengedélye, akkor ötmillió forintot kell befizetni.
A teljes versenykiírást az MKSZ honlapjáról lehet letölteni!
Tomori Győző célja a bennmaradás és a csapatépítés Dabason
