Női kézilabda: Évi 50-62 napot dolgozzon együtt a válogatott – Mocsai Lajos

„A világbajnokság olyan pozíciót hozott, ami nem megszokott a magyar női kézilabdában, hiszen talán az utóbbi időszak legrosszabb helyezése volt. Anélkül, hogy az ember védené a mundér becsületét azzal, hogy azokkal a csapatokkal játszottunk, amelyek jóval előttünk végeztek – talán hat-hét helyezéssel is, a francia csapat például világbajnok lett –, azt gondolom, a lebonyolítási rendszerből adódóan erős ágra került a magyar válogatott. De azokkal a csapatokkal, melyeket nyolc-tíz góllal vertünk néhány évvel ezelőtt, gyakorlatilag azonos körbe kerültünk, lásd a lengyeleket és a cseheket. Ez nem jó útja a magyar kézilabdának” – fogalmazta meg Mocsai Lajos, az MKSZ tiszteletbeli elnöke, hogyan látta a vb-15. helyet.

A szakember elmondta, a szövetség elnöksége szerdán meghallgatta Kim Rasmussen szövetségi kapitány első beszámolóját.

„Arról beszélgettünk, hogy mi az oka ennek a visszafejlődésnek, miután ez a 15. hely nem elfogadható. Én a magam részéről, mint társadalmi elnök, elsősorban a jövővel foglalkoztam, hiszen tizenhét évnyi szövetségi kapitányi tapasztalat van mögöttem. Nem az adott munkát bíráltam, hiszen jelentős részben rektori feladatom miatt külföldön tárgyaltam, tehát nem volt reális képem az egész vébéről. A szakmai tartalmak felépítéséről, kondicionális képzésről, az egyéni technikai perfekcióról, és nyilván a védőstratégiai kérdésekről is beszéltünk. És ami a kapitány részéről a legfontosabb felvetés volt, a visszarendeződés nehézségeiről folyt szakmai vita.”

Mocsai szerint az évközi munkáról egyetlen dolog vetődött fel, hogy nem sikerült harmonizálni a klubok és a válogatottak közötti rendszeres kapcsolatot.

„Rasmussen nem tudott integrálódni a klubok munkájába, a nagyon nagy mérkőzésszám, a nemritkán heti két meccs nem tette lehetővé, hogy rendszeresen találkozzanak a játékosok. Azt javasoltam, hogy olyan bajnoki rendszer kerüljön kiírásra, ahol – úgy, ahogy annak idején, amikor eredményesek voltunk –évi 50-62 napot dolgozzon együtt a válogatott. És miután Magyarországon van a női válogatott jelentős része, ezt a munkát el kell végezni.”