„Elégedettek lehetünk a rendezéssel és a hangulattal is, minden tökéletesre sikerült, bár azt valóban nem gondoltuk, hogy a montenegrói szurkolók szétszedik a széksorokat, és azt kezdik el dobálni, de a jelek szerint ez a szurkolói kultúrájuk része – kezdte Vetési Iván. – Komolyabb sérülés szerencsére nem történt, bár egy montenegrói szurkolót és egy biztonsági embert így is kórházba kellett szállítani, mert olyan volt a sérülése, és megfigyelésre az éjszakát bent töltötték. Az egyik ütközés során eszméletvesztéses közeli állapotba kerülő Dragana Cvijicsre is ez a sors várt, egyéb vizsgálatokkal.”
Az elnök szerint a podgoricai drukkereknél az 50. perc környékén szakadt el végleg a cérna, vélhetően nem bírták tovább elviselni a győriek fölényét, akik esélyt sem adtak kedvenceiknek a felzárkózásra. Vetési Iván tízes skálán tízesre értékelte a tornát, ami jó alapot jelenthet a további rendezésre.
„Szakmailag a Győr egyértelműen elérte a célját. Már az elődöntőjük is jó sikerült, utólag értékelve taktikusan annyit adott ki magából a csapat, amennyi a biztos győzelemhez kellett. A Vardar–Podgorica elődöntő kevés gólt, ám annál több izgalmat hozott, amely hosszabbítás után dőlt el. Ezek után vasárnap a bronzmeccs színvonalasra sikerült, és minderre a döntő tette fel a koronát, a győri győzelemmel. A hangulat és a nézőszám szintén tízes, bár ez a montenegrói szurkolói incidens valamelyest leronthatja a képet, azt hiszem, hogy nem kell foglalkozni vele, legfeljebb leszűrni a tanulságokat, hogy legközelebb hasonló ne forduljon elő. Az európai szövetség illetékesei szerint is jó volt szervezés és a körítés, a Sportaréna hangulata még a kölni férfidöntőét is felülmúlta. Mivel gazdaságilag sem veszteséges tornáról beszélhetünk – úgy a magyar, mint a nemzetközi szövetség szempontjából –, ezt a lebonyolítási formát sikerként lehet elkönyvelni. Célunk így változatlanul az, hogy kölni mintára a női szakág final fourjának a fővárosa a jövőben is Budapest legyen. Erről azonban tárgyalni kell. Az EHF gondolhatja, tehet rá utalást, ám mégsem mondhatja ki a maximális elégedettségét, hiszen ezzel a saját tárgyalási pozícióját gyengítené. Ez a tárgyalási folyamat azonban már most megkezdődött a budapesti torna során, aligha árulok el nagy titkot azzal, hogy pole pozícióban vagyunk. Mi tárgyalhatunk először, és bizony semmi sem szól az ellen, hogy a jövőben is Budapest legyen a rendező.”
Három győri, négy metzi az EHF álomcsapatában
