Tóth Tímea: Jó lenne emelt fővel hazamenni

A találkozó statisztikai lapját böngészve rögtön választ kapunk a magyar csapat románok elleni mérkőzésen bemutatott vesszőfutására: ami Tunézia és Chile ellen elég volt támadásban, az a sportági hierarchiában lényegesen előrébb, hovatovább az élmezőnyhöz tartozó románok ellen már kevésnek bizonyult.

Átlövésre például mindössze négy játékosunk vállalkozott. Kulcsemberünk, Tóth Tímea 3/7-je azonban gyenge közepes teljesítményként értékelhető, viszont ha hozzávesszük két rontott büntetőjét, akkor az is inkább ront, mintsem javít az összképen. Igaz, hét góllal mégiscsak csapatunk legeredményesebb játékosa lett. Átlövésből Tóthon kívül hárman próbálkoztak, nem túl nagy kedvvel és nem túl jó százalékkal. Bulath Anita legalább egy gólt ért el – három kísérletből –, Zácsik Szandrának kettőből, Tomori Zsuzsannának egyből nem jött össze semmi.

Szélsőink közül Bódi Bernadett hatvan percet töltött a pályán, ez idő alatt 1/2-s mutató került a neve mellé. A túloldalon Vérten Orsolya 1/3-mal, míg Juhász Gabriella 1/1-gyel zárt. Nem hiába hiányolta a szélsőjátékot Kirsner Erika, az NSO vb-szakértője, és nem csupán azért, mert saját maga is szélsőként űzi az ipart, jelenleg éppen a Hypóban.

Irányítónk, Szucsánszki Zita bátran vállalkozott, de ahhoz, hogy nemzetközi szinten is olyan komoly játékossá váljon, mint itthon az élvonalban már évek óta, ahhoz bizony nem elég a 4/10-es lövési mutató. Itt álljunk meg egy pillanatra és idézzük fel, hogy csapatunk négy hetest rontott a mérkőzésen, a ferencvárosi irányító és Bulath egyet-egyet, Tóth kettőt. Azért ez egy fontos világbajnoki rangadón szintén luxusnak tűnhet, az is, de ez a probléma nem új keletű a magyar csapatnál, jó lenne végre megfejteni az okokat és azokat kiiktatni.

Kapusaink saját bőrükön érezhették, ezúttal komolyabb lövésekre számíthatnak, mint eddig: Herr Orsolya 28 (9/32), míg helyettese, Pastrovics Melinda 13 (1/8) százalékos hatékonysággal védett. Nem jöttek igazából tőlük sem a bravúrok – a védőtársak nem igazán segítették őket, ezt írjuk a számlájukra –, pedig szárnyaszegett, kedvét vesztő csapatunkon sokat segíthettek volna.

Hiába leptük meg ellenfelünket nyitott védekezéssel és kerültünk előnybe, ebből nem tudtunk magunknak kellő erőt adni úgy lelkileg, mint szakmailag. A sok rontott támadás, lövés után ellenfelünk egyre inkább elhúzott, a kilencgólos hátránynál pedig felrémlett a kiütéses vereség rémképe is. És még onnan is volt visszaút. Közte kettőre csökkent a különbség, de még mielőtt igazán izgalmassá tettük volna a mérkőzést, megint elhúzott az ellen.

És ha már a románokhoz jutottunk, folytassuk is velük. Először is az 5/6-os büntetős mutatójukkal, majd azzal, hogy a biztos kezű ítéletvégrehajtó, ötből ötöt vállaló Georgeta Lecusanu a mezőnyből sem nagyon rontott, ott 6/7-es remek mutatóval zárt. Kis túlzással tizenegy góljával egymaga vert meg minket, tarthatatlannak bizonyult. De Cristina Varzaru (4/4) és a 37 percet pályán lévő Ionela Stanca (5/5) is dicsérhető.

Említsük meg, a magyar csapat mindenkori vesszőfutásának másik oka – az egyik ugye a rontott hetesek száma –, hogy általában ellenfelünknél többször védekezünk kiállítást érően. Ez persze lehet véleményes, játékvezetői felfogásra ráhúzható dolog, de amikor már sokadszor köszönnek vissza ezek az adatok – nem fújhat minden játékvezető kategorikusan éveken át ellenünk –, akkor abból illene ugyancsak okulni és levonni a következtetéseket. Amíg a románoknál a találkozón egy, addig nálunk hat (!) szabálytalanságot minősítettek két percet érőnek a német játékvezetők.

Csoportunkban a románokhoz hasonlóan a norvégok sem hibáztak még, a továbbjutás szempontjából számunkra bizakodásra adhat okot, hogy Japán döntetlent játszott az általunk biztosan vert Tunéziával. Talán elfogy a csoportkör utolsó fordulójára az ázsiaiak ereje, akik vasárnap az első félidőben egálban voltak a románokkal.  Bár ez számunkra szerény vigasz, amennyiben szerdán kikapunk a torna talán legnagyobb favoritjának számító norvégoktól – márpedig a papírforma ezt ígéri –, akkor nem viszünk magunkkal pontot a csoportból.

A vb többi csoportjára pillantva azt látjuk, hogy az A jelű hatosban a favorit Dánia továbbra is hiba nélkül menetel, hétfőn Kongón rohant át. A svédeket legyőző franciák pedig az utolsó pillanatban jelentkeztek be a még felső házat érő harmadik helyre, itt a brazilokkal verték szépen körbe egymást a felek. A dél-amerikaiak a németektől kaptak ki hétfőn, leginkább azért, mert kulcsemberük, a győri légiós Eduarda Amorim ritka rossz napot fogott ki: tizenegy kísérletéből három gólt szerzett.

A B-csoportban az oroszoknak ezúttal is sikerült tíz kapott gól alatt tartaniuk soros ellenfelüket, ezúttal az ausztrálokat. Az ukránok Thaiföldöt szórták meg, de nagyon – Olha Nikolajenko öt kísérletéből két gól született –, Ausztria Angolát verte – Simona Spiridon 6/7-tel vétette észre magát –, így hat pontjával tartja a lépést a címvédő oroszokkal.

A D-csoportban a dél-koreaiak nyerték az ázsiai rangadót a rendező kínaiak ellen, Spanyolország biztosan vette a kazah akadályt, mindkét győztesnek hat-hat pontja van, a csoportelsőségről és a továbbvitt fontos pontokról az egymás elleni eredményük dönt majd. Argentína és Elefántcsontpart viszont nem bírt egymással.