Fájó búcsú, kettős vereséggel

"Csodák csak ritkán fordulnak elő – mondta Zdravko Zovko edző –, de mindent meg kell tennünk, hogy feledtessük szurkolóinkkal és önmagunkkal a múlt heti fiaskót. Rengeteget edzettünk a héten, és elemeztük a Ciudad Real ellen elvesztett mérkőzés videofelvételét. Minden játékosomnak húsz-harminc százalékkal többet kellett volna nyújtania azon a találkozón."
Ezek az előzmények sem szegték kedvét a veszprémi kézilabdabarátoknak, akik reménykedtek kedvenceik sikerében és a csodában. Az idővel is játszott a spanyol együttes a csata elején, és ehhez partnerei voltak a francia bírók, akik türelmesen nézték többnyire passzív játékát. Enterríos és társai mindent elkövettek, hogy öljék az időt, és az ő malmukra hajtotta a vizet a hazaiak temérdek hibája: Dzomba kihagyott büntetője, vagy Pásztor pontatlan indításai.
A hazaiakat sürgette az idő, hiszen csak egyenlítgettek, és csupán Sterbik bravúrsorozatának köszönhették, hogy összesítésben nem nőtt a spanyolok előnye. Stefanssont és Dusebajevet emberfogással igyekezett kikapcsolni Iváncsik és Pásztor, ám az izlandi válogatott emberhátrányban is betalált, majd Zaky és Ortega találata után (5–8) a veszprémi oroszlánbarlangban is otthon érezhette magát a vendégcsapat.
Ha egy héttel korábban, Szegeden a magdeburgi Kretzschmar volt a főszereplő és a győztes vendég csapat hőse, akkor most Veszprémben ugyanezt mondhattuk Dusebajevről. A világklaszszis irányító vezérletével összesítésben 12 gólra növelte előnyét a Ciudad Real, és a hazaiaknál legfeljebb Sterbik játéka emlékeztetett a Fotex őszi csillogására. A semleges néző sok szépséget találhatott a "világválogatott" spanyol klubcsapat okos, látványos támadásaiban, valamint határozott, jól szervezett védekezésében. A Fotex-mélypont egyik jele volt a félidő végén időn túli szabaddobásból kapott gól.

Juan de Dios Román tanítványai továbbra is engedelmeskedtek Dusebajev karmesteri pálcájának, míg a hazaiak összes erőfeszítése hiábavaló volt. Dusebajevet ápolásra az öltözőbe kellett kísérni 15–18-nál, mert egy ütéstől eleredt az orrából a vér. Enterríos góllal válaszolt a sportszerűtlen incidensre, majd Buday pillanatai következtek, ám a volt veszprémi, Fonseca is bebizonyította, hogy van helye a BL-győzelemre is esélyes Ciudad Realban (17–22). Hatalmas füttykoncert fogadta az öltözőből ragtapasszal az orrán visszatérő Dusebajevet, aki azonban csak a kispadra ült le. Jól helyettesítette őt Enterríos, Pajovic és Stefansson. Pérez, Díaz és Buday fellángolásai nem ellensúlyozták a Veszprém támadásban elkövetett sok hibáját, és védekezése gyengeségeit. Fazekas sem tehetett csodát, és a hazaiak huszáros hajrája (24–25) ellenére elmaradt a világra szóló meglepetés. A Ciudad Real jobb csapat, és megérdemelten jutott a BL-elődöntőbe.

A veszprémi edzőtől, Zdravko Zovkótól azt kérdeztük, miért nem tudta jobban összeszedni magát a Fotex a visszavágóra?
– Az első találkozón tizenhét, a másodikon tizennégy technikai hibát követtünk el, és ezzel a teljesítménnyel nem lehet továbbjutni a BL-negyeddöntőből. Fáj a vereség, sírunk egy-két napig, és tanulunk belőle. Ha decemberben találkozunk a Ciudad Reallal, akkor valószínűleg másként alakulnak az események. Csapatom a januári Eb után nem rázódott össze, és azzal, hogy a Barcelona után a Ciudad Realt kapta, Fortuna is elkerülte.

NB I B: Ha ismét nyer, első lesz a Honvéd