Sportkönyvtár: Érvényes üzenetek

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2025.05.08. 15:23
null
A svéd rúdugró, Armand Duplantis 11., 2025. február 28-tól élő világcsúcsa 627 centi (Fotó: AFP)
Úgy indult az egész, hogy N. Pál József az 1990-es évek második felében küldött egy cikket a magyar futball romlásának okairól a Sport Plusz Focinak…

…amit végül azzal az indokkal nem közöltek, hogy nem illik a lap profiljába. Ám az irodalmi, társadalmi, művészeti folyóirat, a Hitel szerkesztőségében felvetődött az igény, kellene egy – mondjuk úgy – sporttémájú cikk, s közölték az irodalomtörténész írását, ezt követően a Kortárs havilap is érdeklődött. A szerzőt – aki irodalomtörténészként nem tartja magát esztétának, szívesebben kutatja az irodalomnak a történelemhez kapcsolódó viszonyát – felkapta a szakma. Pontosabban, ez így nem igaz, mert N. Pál nem sportújságíró, ő maga is tiltakozna, ha ebbe a kategóriába tuszkolnánk, annak ellenére, hogy kérdés nélkül, fejből „köpi” az úszás és az atlétika időeredményeit, álljon itt példának a 2012-es londoni olimpián ötödik helyen célba ért 4x100 méteres férfi vegyes váltó részeredménysora (Cseh László: 53.40 mp; Gyurta Dániel: 59.01; Pulai Bence: 51.82; Kozma Dominik: 48.79). A sport a kultúra részeként történéseiben erkölcsi tanulságokkal (is) szolgál, ezt kutatja, fejti ki írásaiban.

 

Mindezt le kellett írni, mielőtt a könyvre térnék, amely tulajdonképpen két korábban megjelenő esszékötet, a Magyar sport – magyar sors, illetve a Magyar sport – magyar sors II. szerves folytatása, Nem azé, aki akarja… címmel. A szerző a sportban fellelhető értékeket, ha úgy jobban tetszik, értékrendet kutatja; nem az „éppen most” aktualitására, hanem az általános érvényű üzenetre összpontosítva.

Talán ebből is kiderül, N. Pál célja nem feltétlenül a primer sportrajongók megszólítása, a szövegek olvasása nem kevés kultúrtörténeti jártasságot is igényel. Ennél fogva nem könnyű olvasmány. Én egy-egy történet közben le-leeresztve a könyvet azon kaptam magam, hogy felteszem a kérdést: vajon a sportoló főszereplő tisztában van azzal, hogy tette, cselekedete, pályafutása jóval túlmutat a hétköznapi világon? Ez persze nem jelenti azt, hogy napjaink aktualitásával kapcsolatban ne lenne markáns véleménye (Emberkísérlet? Maraton – két órán belül; Szállj, szállj, szállj fel magasra! Armand Duplantis a világcsúcsgyáros). Persze a szerző nem bújik ki a saját bőréből (Az én hírnökeim, Miért ők a legjobbjaim), Csik Ferenc, Puskás Ferenc, Papp László, Balczó András, Egerszegi Krisztina személyében azok a példaképek is helyet kapnak, akikről az első két kötetben már írt.

1970 FIFA World Cup: Franz Beckenbauer
Franz Beckenbauertől tavaly búcsúztunk (Fotó: AFP)

Ha szabad egy rövid gondolatot: a magasztos eszméket a „fentebb stíl” eszközével veti papírra, a szöveg szövete már-már Veres Péter-i, Németh László-i sűrűségű – ezzel tisztában kell lennie annak, aki az esszék olvasására adja a fejét. Személyesen ismerve Jóskát, rá pontosan illik a stílus maga az ember mondás, nekem, akinek tetszik, nem tehetek arról, hogy a kor, amelyben élünk, az sms-böffentések, jobb esetben smile-k világára rendezkedett be…

A közelmúlt úgy hozta, néhány korszakos futballista hagyott itt bennünket, távozásuk az Ideje a búcsúnak fejezetben található. Bobby Charlton, Diego Maradona, Pelé, Franz Beckenbauer nekrológját kényszerítette a sors a könyvbe, nem megfeledkezve a zseniális kapusról: Mészáros Bubu hazatért.

A szerző zárszavában így búcsúzik: „(…) hinni szeretném, hogy a Kortárs Kiadó által világra segített immár három könyvem együtt érvényes, ha érvényes egyáltalán.”

Ne kételkedjünk benne: érvényes.

A Nem azé, aki akarja… az MSÚSZ Nagy Béla Program támogatásával készült.

(N. Pál József: Nem azé, aki akarja…, Kortárs Könyvkiadó, 2025)  

Ma, az internet korában hajlamosak vagyunk az „ántivilág” kiadványait, illetve azok hibáit, hiányosságait szigorúan megítélni, pedig egy ezernyi adatot tartalmazó kötetet összerakni a hetvenes évek elején nem volt kis munka – de bárcsak a ténybeli melléfogásokkal lenne a legnagyobb gond Albert Jedlicka könyve esetén…
A nagyvilág nagy futballklubjai című munkát 1970-ben, a mexikói futball-vb évében adták ki Csehszlovákiában, magyar változata három évvel később jelent meg. Az érdekes, fekvő téglalap alakú kötet tartalma a címében foglaltatik, aztán ha az ember végiglapozza, rájön, hogy vannak bizony benne olyan „szereplők”, amelyeknél a „nagy” jelző nem egyszerűen a szerző szubjektív megítélése, túlzása, hanem szimpla politikai részrehajlás eredménye.

A Sydney FC Prague cseh alapítású ausztrál klub – ez elég volt a kötetbe kerüléshez

Jedlicka is elismeri, nehéz volt a szelektálás, ki kapjon nagyklub-tagságit tőle, mindenesetre a válogatás szempontjait megosztja a kedves olvasóval: sikeresség, futballmúlt, nemzetközi kupaindulások – eddig rendben. Az már érdekesebb kritérium, hogy mennyire ismerik Csehszlovákiában, és járt-e már az adott klub Spejbl és Hurvinek hazájában… Persze a kupaindulás mint objektív mérce is megbicsaklik, ha – szinte kizárólag a szocialista tábor reprezentánsainál –, a Rappan-kupa- vagy a „világhíres” Cox-kupa-szereplések is akkora hangsúlyt kapnak, mint a BEK-részvétel…
Na, de vissza a válogatáshoz! A szerző harminc ország „nagy klubját” lajstromozza meglehetős szikársággal: alapítás éve, helye, klubszínek, bajnoki címek, hazai és nemzetközi kupasikerek (már ha voltak), névváltozatok, és igen ritkán játékos(ok), edző(k) megemlítése. A harminc nemzet közül 24 európai, 5 dél-amerikai és a plusz: Ausztrália. Utóbbi „futballhatalomnál” a két „nagy klub”: Sydney FC Prague, SC Slavia Melbourne. Szégyellje magát, aki nem tudta!
Az országok ábécérendben követik egymást, de valami megmagyarázhatatlan okból az eredeti írásmód szerint. Így aztán megtudhatjuk, hogy az Olympiakosz Vaszilion Tész Helladosz-i csapat, vagy hogy a Szpartak Moszkva a „Szovetszkij Szojuz” büszkesége.


Minden klubnak egy – igen szellős – oldalt szentel a szerző, a felület nagy részét a klubcímer és a jellegzetes, háromszög alakú zászlócska foglalja el. Ehhez képest (is) érdekes, hogy a Fiorentina lila logója és zászlója alatt az olvasható, klubszíne: tűzpiros (megjegyzés: 1928-ig valóban). S ha már a firenzeiek: a klubsikereknél épp csak a legnagyobbat, az 1961-es KEK-győzelmet sikerült lehagyni… De a klubszínek kifognak a szerzőn a Szovjet­unió két csapatánál is: a CSZKA piros-kékje, a Dinamo Tbiliszi kék-fehérje nála egyaránt piros-fehér. (Ezért utólag lehet, hogy járt egy alapszervezeti dorgálás…)
A válogatást nézve általánosságban megállapítható, hogy a nyugat-európai és dél-amerikai kluboknál korrekt, objektív a szerző, jellemzően az akkori nagyok döntő többsége ma is a mainstream tagja (kivétel például az 1860 München, a Nürnberg, a Stoke City, az Espanyol vagy a Den Haag). Hanem a keleti blokk… Nehéz mit kezdeni a nagyvilág nagy futballklubjai között a csehszlovák Trencínnel, Presovval, Zilinával, a bolgár Szlavia Szófiával, az NDK-s Zwickauval vagy a lengyel Bytommal. De itt alighanem érvényesült az egyik válogatási szempont: jártak Csehszlovákiában.
Hát, ahogy Skrapits László kollégám mondaná: „Hacsak úgy nem…”

(Albert Jedlicka: A nagyvilág nagy futballklubjai, Móra Könyvkiadó, 1973)  

Világfutball csehszlovák szemmel 

 

 

Ha David Goldblatt, a The Ball is Round című monumentális labdarúgás- és társadalomtörténeti alapmű szerzője és Simon Kuper, a futballújságírás egyedi hangú képviselője dicséri a címlapi ajánlóban James Montague könyvét, akkor az valóban okot ad az alapos figyelemre. A téma nemkülönben: a 304 oldalas angol nyelvű kötet igyekszik megvilágítani Szaúd-Arábia sportstratégiájának hátterét, megmutatva a 2034-es futballvilágbajnokság rendezőjének politikai és gazdasági manőverezését, a hétköznapi embernek szinte felfoghatatlan összegű befektetések célját, diplomáciai motivációit, Mohammed bin-Szalman koronaherceg törekvéseit és a nyugat-európai szemmel különös törvények 
szerint működő államhatalom sajátosságait, vadhajtásait, belső villongásait.

(James Montague: Engulfed, Bonnier Books, 2025) 
Cs. P. 

A szaúdi sporthatalom boszorkánykonyhája 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. május 3-i lapszámában jelent meg.)

 

Legfrissebb hírek

Ötkarikás útra lépne a magyar női hetesrögbi-válogatott

Képes Sport
4 órája

Ki kicsoda? Íme, a Formula–1-es csapatok kulcsfigurái

Képes Sport
Tegnap, 17:17

Bebtó Zoltán megtörte a jeget – Tour de Hongrie-sorozat, 2. rész

Képes Sport
2025.05.06. 11:52

„Minden nap ünnep a négy lányommal” – Hosszú Kávé Bata Mónikával

Képes Sport
2025.05.04. 15:07

Csak tiszta szívből – interjú Mohamed Aidával anyák napján

Képes Sport
2025.05.04. 14:30

100 éve született Buzánszky Jenő

Képes Sport
2025.05.04. 08:00

„Merhetek nagyokat álmodni!” – interjú Viczián Szilviával

Képes Sport
2025.05.02. 15:37

Hétfőtől a Beckenbauer téren áll a Bayern München stadionja

Német labdarúgás
2025.04.30. 16:16
Ezek is érdekelhetik