Raúl González Blanco már most emlékezetessé tette első, Schalkénél eltöltött idényét: a veterán spanyol klasszisnak esze ágában nincs leállni a góllövéssel, és ez ezúttal nem csak újabb győzelmet – és az Inter kettős győzelemmel történő elbúcsúztatását – jelentette, hanem azt is, hogy ismét felkrétázhat néhány rekordot személyes diadalai sorába.

A góllal és gólpasszal a „királykékek" sikerében döntő szerepet játszó támadó 73. (más források szerint 72. – magának az UEFA-nak is ellentmondó információi vannak) európai kupatalálatát szerezte meg, ez rekord, a Bajnokok Ligájában már rég övé a csúcs (71 gól). Ehhez jön most hozzá, hogy Raúl egy szezon alatt a Schalke BL-történetének legjobb góllövője lett (holtversenyben Kevin Kuranyival, 5–5 gól), megszerezte 18. gólját a kieséses szakaszban – ezzel Andrij Sevcsenko csúcsát állította be –, no meg elmondhatja magáról azt, mint Ruud van Nistelrooy és Kevin Kuranyi: két klubnak (Real Madrid, Schalke 04) is ő a BL-gólrekordere. Elképesztő lista, és alighanem jön még hozzá...

„Mindenkinek történelmi ez a pillanat, és pontosan azért jöttem a Schalkéhoz, hogy ilyeneket átéljek. Azt hiszem, eddig mindenki azt hitte, hogy a Schalke egy könnyű ellenfél. Megmutattuk, hogy keményebb dió a gondoltnál. Keményen megdolgoztunk az elődöntőért. Különleges lesz a Manchester United elleni elődöntő, nagyszerű játékosokkal rendelkezik ellenfelünk és egy óriási edző ül a kispadjukon. A magam részéről csodálom Sir Alex Fergusont, és különösen azt, hogy ennyi ideig tudott ugyanazon a kispadon maradni" – mondta Raúl a mérkőzés után.

Egy biztos: a Manchester United már nem gyaníthat könnyű zsákmányt a Schalkéban – ebben az esetben könnyen lehet ugyanis, hogy a „vörös ördögök" esnek a menetelő királykékek áldozatául.

Ha már rekordok: az edzői pályafutása 500. mérkőzését ünneplő José Mourinho is feljegyezhet egyet. A Real Madrid portugál edzője az első tréner a Bajnokok Ligája történetében, aki négy klubbal is – FC Porto, Chelsea, Internazionale, Real Madrid – eljutott az elődöntőig. Kettővel nyert is, a Reallal a következő akadály a Barcelona a négymeccses „el clásico-maratoni" részeként. A fővárosi és a katalán óriáscsapat egyébként 1916-ban lejátszott már egy hasonló szériát, húsz napon belül négyszer találkoztak: 2 Real-siker, 1 döntetlen és 1 Barcelona-diadal volt a mérleg.

Mourinho 500 mérkőzésébe 17 hazai és nemzetközi trófea „fért be" – hatékonyságban igen kevesen vetekedhetnek a portugál edzővel a labdarúgóvilágban.

„A Real Madridot a hagyományai arra kötelezik, hogy legalább az elődöntőig eljusson: ott vagyunk. Még mindig a csapatépítésen dolgozunk, sok a fiatal, és néhány játékosnak kevés a tapasztalata ezen a szinten. Olyan meccset játszottunk, ami kellett ahhoz, hogy irányítani tudjuk a játékot. A Spurs akkor lehetett volna veszélyes, ha korán betalál, hát arra mentünk rá, hogy ezt ne tudja megtenni. Ahogy telt az idő, egyre kevésbé fenyegettek, többet volt nálunk a labda, így át tudtuk venni az irányítást" – értékelt.

„A Barcelona elleni meccsek? Megemelem a kalapom előttük, a legnagyobb csapatok között vannak. Amikor jól játszanak, nyernek, és amikor nem játszanak jól, akkor is nyernek... Minden meccset külön fogunk kezelni, nem gondolom azt, hogy ami az első meccsen történik, meghatározza a következőket. Elég sok éve edzősködöm ahhoz, hogy tudjam, kizárólag az eredmények alapján fognak megítélni. Lehet, hogy jól készíted fel a csapatod, de ha nem nyersz trófeákat, akkor mindenki hajlamos elfelejteni a befektetett rengeteg munkát. És a szezonunk nem lesz sikeres, ha egy BL-elődöntőt és egy Király Kupa-döntőt tudunk csak felmutatni" – tette hozzá.

A Real Madrid eddig a BL-szezonban mindössze 13 (!) percet volt hátrányban – ez a legkevesebb a mezőnyben. Kérdés, hogy ezt tartani tudja-e ősi riválisa ellen. Egy biztos: a világfutball reflektorfénye Mourinho és Guardiola csapatán lesz...