A hónap utánpótlásedzője: július jelöltjei
A hónap utánpótlásedzője díj odaítélésekor figyelembe veszik az adott időszak világversenyein, nemzetközi eseményein, legjelentősebb hazai viadalain, bajnokságain elért eredményeket, de a díjra történő jelölésnél ugyancsak döntő szempont volt a kiválasztott szakmai múltja, megfelelő edzői végzettsége, példaértékű nevelőmunkája. A díjazottakról a három alapító szervezet képviselőiből álló kuratórium hamarosan dönt; a győztes 250 ezer forintos pénzdíjazásban részesül.
A díj negyedik évadának (amely 2024 szeptemberétől 2025 augusztusáig tart) tizenegyedik kiírásában cselgáncs-, kajak- és úszóedző került a jelöltek közé. Íme, július hónap kiválasztottjai!
FLÓRUSZ JÁNOS, a Miskolci Judo Club 67 éves elnöke, a DVTK cselgáncsszakosztályának vezetője aktív versenyzői karrierje után sem szakadt el a dzsúdósporttól, eleinte versenyek szervezésében segédkezett, majd a kilencvenes évek elején fogott bele az edzősködésbe nevelőklubjában, a Miskolci VSC-ben. A legkisebbeknél kezdte egy 45-50 fős csoportot irányítva, majd ahogyan idősödtek a tanítványai, követte őket a korosztályváltásoknál. Versenyzői később egyre jobb eredményeket értek el hazai szinten, minek köszönhetően mind többen kerültek be közülük az ifjúsági meg a juniorválogatottba, és már nemzetközi porondon, a világkupaversenyeken is gyűjtögették az érmeket. A nagy váltás 2012-ben érkezett el, amikor is Flórusz kivált az MVSC-ből, és megalapította saját egyesületét, a Miskolci Judo Clubot, amely évek óta a DVTK-val szoros szakmai kapcsolatban áll. Ide több korábbi edzőkollégája és versenyzője is követte őt. Elmondása szerint az új egyesületben szinte a semmiből építették fel az utánpótlásbázist. Legismertebb és egyben legeredményesebb tanítványa, Gercsák Szabina, aki a felnőttek között Eb-bronzérmes és vb-hetedik, a párizsi olimpián is szerepelt, az utánpótlásban pedig – túlzás nélkül – mindent megnyert: ifjúsági olimpiai bajnok, junior- és ifjúsági világbajnok, illetve három korosztályban összesen ötszörös Eb-győztes. Bár még nem vonult vissza, Gercsák már edzőként is segíti mestere munkáját, így jelenleg együtt foglalkoznak a legígéretesebb miskolci fiatalokkal, például az ifjúsági Európa-bajnok Csermák Dániellel is. Flórusz versenyzői csoportjába a DVTK-ban mintegy harminc versenyző tartozik, míg a Miskolci Judo Clubban hozzávetőleg nyolcvan tíz év alatti gyerek ismerkedik a sportág alapjaival.
Júliusban az úszók és az atléták mögött a négy éremmel, közte egy arannyal és három bronzzal záró dzsúdósok voltak a magyar küldöttség legeredményesebbjei a szkopjei európai ifjúsági olimpiai fesztiválon (EYOF).
A mieink egyetlen cselgáncselsőségét Csermák Dániel nyerte, aki a +90 kilósok között, vagyis nehézsúlyban ért fel a csúcsra,
és lett EYOF-győztes (a Csermákot felkészítő edzői stáb tagja volt még Gercsák Szabina és Godó Szilárd is). A miskolci fiatal – aki egy hónappal korábban ifjúsági Eb-t nyert szintén az észak-macedón fővárosban – második kiemeltként vágott neki a versenynek, és meg sem állt a végső győzelemig. A dobogó legfelső fokáig vezető úton lett, ukrán, cseh és francia versenyzőt győzött le egyre magabiztosabb teljesítményt nyújtva. A négy meccséből kettőt is gyorsan, kevesebb mint kél perc alatt nyert meg. Majd a döntőben a francia Azriel Dekenne Diffo ellen is csupán bő másfél percig tartott az ütközet, mígnem Csermák leszorítással véget vetett a küzdelemnek, és elhódította az aranyérmet.
Flórusz János:
A legfontosabb, hogy közös nevezőre jussunk a fiatalokkal, ehhez pedig mindig tiszta, egyértelmű célokat kell felállítanunk.
Azt vallom, hogy az utánpótlásedzőknek nemcsak tréner-tanítvány kapcsolatban, hanem hármas viszonyrendszerben kell gondolkodniuk, vagyis a szülők bevonásával a mindennapi történésekbe. A háromszögnek megbonthatatlan egységet kell alkotnia, mert ha ez adott, akkor nem vetődhet fel olyan probléma, amit ne tudnánk orvosolni.”
Az ifjúsági Európa-bajnok és EYOF-győztes Csermák Dániel ezt mondta mesteréről:
„Már lassan nyolc éve annak, hogy Jani bácsi foglalkozik velem.
Nagyon jó edzőnek tartom, mivel egyszerre kemény, szigorú és lágyszívű.
Az teszi őt különlegessé, hogy mindig megtalálja az egyensúlyt, és pontosan tudja, mikor milyen hangvételre van szükség a tanítványaival. Hál’ istennek, ő nem az az edző, aki jól leszid, ha valami nem sikerül. Inkább mindig arra törekszik, hogy beszéljük át, elemezzük ki a meccseket, és a megoldást keresi, illetve azt, hogy mivel lehetek majd jobb a következő versenyen. Nála nem létezik lehetetlen, minden problémára megtalálja a megfejtést.”
MÁRFI GÁBOR, a Budapesti Honvéd SE 50 esztendős kajakedzője versenyzőként több magyar bajnoki címet is nyert, kétszer tartaléknak jelölték a világbajnoki keretbe, de világversenyre nem jutott el. A 2000-es évek elején kezdett edzősködni, immár több mint tíz esztendeje a Budapesti Honvédban foglalkozik a sportolókkal. Dudás Miklóssal akkor dolgozott együtt, amikor a versenyző 2012-ben, Londonban hatodik lett K1 200 méteren. Hufnágel Tiborral és Ceiner Benjáminnal utánpótlás-világversenyeken ért el számos dobogós, köztük első helyezéseket is, a Honvédban pedig négy ifjúsági világbajnok versenyzőt készített fel (Tölgyesi Flórával háromszor, Hízó Zsadánnyal, Horváth Katával és Debreczeni Lorával pedig egyszer ünnepelhetett).
Júliusban rendezték meg az év sportági korosztályos világversenyeit. A romániai Pitesti-ben tartott Eb-n a Márfival tavaly ősz óta készülő
Holló Hanna Havadi K1 500 és K2 500 méteren is aranyérmet szerzett, majd következett a portugáliai Montemor-o-Velhóban az utánpótlás-világbajnokság, amelyen K4 500 méteren tagja volt a győztes hajónak, majd K2 500-on ezüstérmet szerzett.
A felsoroltak mindegyike olimpiai szám. Hanna a világversenyeket megelőző válogatókon valamennyi számát megnyerte, az idén először a vb-n csúszott le a dobogó legfelső fokáról. Holló mellett a szintén Márfi által felkészített Varró Csenge is ifjúsági Európa-bajnok lett a kajak négyes tagjaként 500 méteren.
Márfi Gábor:
Utánpótlásedzőként nagyon szigorúan figyelek rá, hogy a teljesítmény ne menjen a fiatal fizikai vagy a mentális állapotának rovására.
Tilos úgy foglalkozni a tanítványunkkal, hogy bármilyen okból félelem alakuljon ki benne velem vagy a víziteleppel kapcsolatban. Arra törekszem, hogy meglegyen a bizalom közöttünk, ha problémája van, merjen odajönni hozzám, mindig tudjunk beszélni. Edzéselméleti szempontból is elővigyázatos vagyok, szeretem a gyógytornát és a mobilizációt, kondi közben is alkalmazzuk ezeket, hogy megelőzzük az esetleges sérüléseket.”
Holló Hanna Havadi így nyilatkozott edzőjéről:
„Amikor hozzákerültem, elég sok volt bennem a kérdőjel: új csapat, új edző, ez sosem könnyű helyzet.
Szerencsére minden jól alakult, sokat tudok vele beszélgetni, elmondhatom a véleményemet, kiteljesedtem mellette.
Professzionális edzéseket vezet, mindenre odafigyel, és folyamatosan alakítja a felkészülést.”
VERRASZTÓ ZOLTÁN, a Jövő SC-FCSM úszóklub 69 esztendős vezetőedzője mielőtt úszóoktatói pályára lépett volna, a medencében aratott kiemelkedő sikereket háton és vegyesen. Világ- és Európa-bajnoki elsőségekig vitte, a moszkvai olimpián 200 háton ezüst-, 400 méter vegyesen bronzérmet szerzett. Úszókarrierjét követően sebész főorvosként dolgozott évtizedeken át, hivatása gyakorlása mellett pedig edzőként is tevékenykedett a kétezres évek elejétől. Először a szintén kiváló versenyzőkké vált gyermekeit, Dávidot és Evelynt pallérozta, majd klubedzőként szolgálta sportágát. Bő két évtizede sportvezetőként is jelen van a hazai úszósportban.
A július végi európai ifjúsági olimpiai fesztiválon valósággal parádézott az egy éve Verrasztó tanítványaként fejlődő, 15 éves Kertész Boróka,
aki a szkopjei EYOF legeredményesebb magyarjaként első lett 100 és 200 méter pillangón egyaránt, miközben fontos szerepet játszott abban is, hogy leánystafétáink két szám döntője után is a díszemelvényre állhattak az eredményhirdetésen. A 4x100 méteres vegyes váltó tetemes előnnyel győzött, a gyorsváltó pedig harmadikként érkezett be a célba. A teljes magyar küldöttségben Borókán kívül senki más nem nyert három aranyat. Verrasztó készítette fel azt a Puzsa Petrát is, aki a 200 méteres mellúszásban csapott elsőként a célba az EYOF-on.
Verrasztó Zoltán:
Azt gondolom, az a leglényegesebb, hogy a gyerekek tanuljanak meg úszni. A régi iskola híveként azt vallom, a technika az egyik legfontosabb, és úgy vélem, a Jövő SC-s gyerekek technikailag kiemelkedően teljesítenek.
Boróka nagyon sokat javult tavaly szeptember óta, amióta nálam van, bevállalja a munkát. Hogy a kétszáz pillangót megnyeri Szkopjéban, abban biztos voltam, és bíztam benne, hogy százon is érmet szerez, kinn pedig már egyértelművé vált, hogy mindkettőt meg tudja nyerni. Ami számomra is új volt: a négyszer százas gyorsváltóban úszott 55,6-ja, ami váratlanul ért, a többi időt azonban vártam tőle. Hogy mire viheti? Pillangón sok mindent elérhet, de ez nem azt jelenti, hogy rögtön világbajnok lesz. A mezőny elejére azonban eljuthat Európában, azután pedig mehet még tovább is.”
Az EYOF legjobbját, Kertész Borókát kérdeztük mesteréről:
Zoli bácsi nagyon szigorú, de szerintem egy edző esetében fontos, hogy figyeljenek rá, hogy rendet tartson.
Viszont ha szabadnapunk van, vagy éppen nem versenyzünk, akkor igazából haverként tekinthetünk rá, az uszodán kívül igazán kedves, jó ember. Annyira sűrűn nem szokott dicsérni, igaz, ennek megvan az előnye, mert ha mégis jót mond, az ezerszer többet ér.
Hogy mit szólt a négy EYOF-os éremhez? Hát nem volt szomorú...
Igazság szerint nagyon örült, ha nem is száz, talán csak kilencvennyolc százalékban, mégpedig azért, mert ő úgy gondolja, még mindig van tartalék abban a kétszáz pillangóban. Vagyis időben meg technikában is akad javítani valóm. Amiatt viszont kifejezetten boldog volt, hogy másfél másodpercet gyorsultam, de annak már kevésbé, hogy egyéniben száz pillangón nem sikerült bemennem egy perc alá; ahhoz egy kevés hiányzott...”
(Kiemelt képünkön balról: Flórusz János, Márfi Gábor és Verrasztó Zoltán)
