1926 – Száz éve közvetítették élőben az első válogatott labdarúgó-mérkőzést.

1896 – Fiaink berúgták az ajtót: nem csupán ott voltak, de az éremtábla előkelő, hatodik helyén végeztek

1896 – 130 éve Görögország fővárosában, Athénban rendezték meg az első újkori olimpiát.

Tizenhárom taggal megalakult a Magyar Ökölvívó Hírességek Csarnoka.

Edzőként is olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmek szegélyezték az útját.

Szaka István, Hámori Luca, Szira Zsófia és Kuhta Vladiszlava szállította a magyar győzelmeket.

1966 – A labdarúgó-világbajnokságot rendező angolok hőse előbb Pickles, majd Geoff Hurst lett.

1986 – A szinte ismeretlen „budapesti” brazilok közül többen is alapemberek voltak a vb-n.

1936 – 90 éves a FIFA-t a globális sportvilág csúcsára emelő svájci exelnök.

1951 – Nem volt aranylabdás, a válogatottjával sem nyert semmit, mégis könnybe lábad a vörösök szeme, ha elhangzik Kenny Dalglish neve.

1876 – 150 éve született Henri de Baillet-Latour, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén Pierre de Coubertint váltó belga sportvezető

1976 – Mexikóban, Salvadorban és Kolumbiában túrázott Baróti Lajos télen sem unatkozó együttese.

1976 – Denver váratlan visszalépése után az osztrákok mentették meg a NOB-ot a katasztrófától.

1966 – Hatvanéves Szöul hatszoros bajnoka, Kristin Otto, az NDK úszóműhelyének legnagyobbja

Március 25-én lesz 100 éve, hogy megszületett a háromszoros olimpiai bajnok bokszlegenda – a Magyar Ökölvívók Szövetsége igazán méltó módon készül a centenárium megünneplésére.

1951 – A 75 éves Jarmila Kratochvílová világcsúcsai több mint negyven éve élnek.

1966 – Hatvanéves a szerva-röpte egyesben és párosban is Grand Slam-bajnok királya.

1966 – 60 éve alapították meg a keletnémet állambiztonság gyűlölt futballklubját, az FC Dynamo Berlint.

A Nemzeti Sport Gálára érkező egykori rúdugróklasszisra nemcsak a rekordjai miatt emlékeznek.

Az algériai és a portói labdarúgás 67 éves legendája sarokkal írta be magát a futball aranykönyvébe.