10 dolog, amit még nem tudott a lengyel válogatottról

1. Tudta-e, hogy a lengyelek első Európa bajnoksága az előző (2008-as) volt? Korábban soha nem jutottak ki Eb-re, és ezúttal is az egyik társrendezőként bérelték ki a helyüket.

2. A Lengyel Labdarúgó-szövetség jogelődje nem is Lengyelországban született meg. Illetve 1911-ben, amikor a Lengyel Futball Unio (PFU) létrejött, akkor Lviv (Lemberg) még lengyel város volt. Ma pedig az Eb egyik ukrajnai helyszíneként büszkélkedik a város. Ja, és ez a bizonyos PFU az osztrák szövetség égisze alatt funkcionálhatott. Az igazi, független lengyel szövetség csak 1919 áprilisában jött létre. További érdekesség, hogy a két esemény közötti nyolc évben a főként a lvivi csapatra épülő lengyel válogatott mindössze három mérkőzést játszott. A szövetség szokatlanul kései megalapítása nem a véletlen, vagy a nemtörődömség számlájára írható: amikor a világ futballja elkezdett kibontakozni és sorra alakultak a szövetségek, klubok és egyesületek, akkor Lengyelország még nem is létezett a mai formájában, nemhogy a lengyel futball. A történelmi Lengyelországot ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején az európai nagyhatalmak (Ausztria, Poroszország és Oroszország) gyakorlatilag eltüntették a térképről. Az ország csak 1918-ban, az I. világháború lezárása után nyerte vissza függetlenségét.

3. Lengyelország első hivatalos mérkőzését éppen ellenünk magyarok ellen játszotta 1921. december 18-án. Nem volt sikeres a főpróba: a magyar válogatott Szabó Jenő góljával 1:0 arányban legyőzte az első bálozót. A két szövetség közötti jó kapcsolat ékes bizonyítéka, hogy a II. világháború előtti utolsó tétmérkőzésüket is ellenünk játszották a lengyelek, de ekkor már 4:2-re diadalmaskodtak 1939. augusztus 27-én. A varsói találkozón a mieink részéről Zsengellér Gyula és Ádám Sándor volt eredményes, míg a hazaiakat Ernest Wilimowski mesterhármasa és Leonard Piatek gólja röpítette.

4. Sokan tudják, hogy a lengyel labdarúgás legnagyobb legendája Grzegorz Lato, viszont azt nem sokan tudják, hogy politikai karrierbe kezdett, miután abbahagyta a labdarúgást. Nem is hiába: 2001 és 2005 között a Demokratikus Szövetség képviselőjeként bekerült a lengyel törvényhozásba. 2008 óta pedig ő a lengyel labdarúgó szövetség elnökeke. De ez sem menthette meg egy kiadós korrupciós botránytól 2011-ben: az egyik lengyel regionális szövetség akkori elnöke egy rejtett kamerás felvétellel próbálta bizonyítani, hogy Lato nem patyolattiszta körülmények között szerezte meg a szövetség későbbi székházának otthont adó telket. A lengyel ügyészség korrupcióval vádolta meg, amiből persze országos botrány lett. Azonban még ma is Lato a Lengyel Labdarúgó-szövetség első embere...

5. A lengyelek 2011-ben mutatták be az Eb-re készített mezüket – a nagy öröm helyett, azonban hatalmas botrány lett az ügyből: a címerről ugyanis hiányzott Lengyelország egyik jelképe, a koronás sas. Azóta pótolták ezt a „kis hibát"... A szurkolók olyannyira szívükre vették a „sashiányt", hogy emiatt bojkottálták a 2011 novemberében rendezett, Magyarország elleni barátságos mérkőzést.

6. A lengyel válogatott az olimpiák egyik legsikeresebb csapata: 1972-ben Münchenben megnyerte a tornát (a döntőben éppen a magyar válogatottat győzte le 2–1-re), négy évvel később Montrealban pedig a második helyen zárt, akárcsak 1992-ben, Barcelonában. Ráadásul mindhárom tornán a lengyelek adták a gólkirályt.

7. A lengyel futball legsikeresebb korszaka kétségkívül az 1970-es évekre esett: a Zmuda, Lato, Kaszperczak, Deyna majd Boniek fémjelezte csapat 1974-ben bronzérmes lett a világbajnokságon, majd négy évvel később is a legjobb nyolc közé jutott. Így már nem is olyan meglepő, hogy Lengyelország 1975-ben– a vb-n elért 3. hely után egy évvel – az első helyen állt a világranglistán. A korszak zárásaként 1982-ben újra harmadik lett a piros-fehér gárda a spanyolországi vb-n.

8. Az 1982-es spanyolországi világbajnokságon az egész földkerekség (legalábbis annak tévénéző és futballkedvelő metszete) megismerhette a kommunista diktatúra ellen küzdő lengyel ellenzéket. A lelátón több mérkőzésen megjelent egy hatalmas, a Szolidaritás mozgalmat támogató felirat, amit a keleti blokk országaiban a legkülönfélébb technikákkal próbáltak kiszűrni a közvetítésekből.

9. A legnagyobb zakó és a legfényesebb diadal egyenlege a lengyelek szempontjából pozitív, pedig nem volt könnyű dolguk, és el is tartott egy ideig, mire végképp eltörölték a Dániától elszenvedett 8:0-s vereség (1948. április 26.) fájó emlékét. Ehhez kellett persze egy jó ellenfél: 2009. április 1-én, Kielcében San Marino lett az áldozati bárány: a lengyel fiúk 10 góllal a zsákban küldték haza a miniállam legénységét.

10. 1980-ban öt lengyel labdarúgót eltiltott a szövetség, mert az Olaszország elleni vb-selejtező mérkőzés előtt a fiúk éjszakáztak egy kicsit... A szép hagyományt Slawomir Peszko vitte tovább, akit az idén kiraktak az Eb-keretből, mert éjszakázáson kapták egy szórakozóhelyen. A társai kiálltak ugyan mellette, de a renitens focistán az sem segített: nem került be a 23-as Eb-keretbe. Érdekes hogy már nem ez az első ilyen esete a fiatal labdarúgónak, akit Franciszek Smuda szövetségi kapitány egyszerűen csak „szeszkazánnak" nevezett, és egy laza legyintéssel kirakta a csapatból.