Drogba több családtagját is elvesztette a polgárháborúban, most a békéért küzd

„Emlékszem még, amikor Elefántcsontpart békés ország volt. Aztán láttam, hogy valami szörnyű dolog történik. Több családtagomat is megölték. Apám több házát is megtámadták a falujában.

Sok családtagom az anyagi javait is elvesztette, de én csak azt mondtam nekik: „Szerencsések vagytok, hogy egyáltalán éltek."

A Chelsea-nél profi játékosként az edzésre kellett összpontosítanom. Aztán hazamentem, és gondolkodtam. A futball volt a legjobb dolog akkoriban, ami velem történhetett. Néhány órára elfelejthettem mindazt, ami az országomban történik.

Beszéltem a csapattársammal, Salomon Kalouval, aki szintén elefántcsontparti. Néhányan a csapattársaim és a stáb dolgozói közül odajöttek, és beszélgettek velem arról, ami otthon történt. Ez segített, hogy kicsit összeszedjem magamat. De beszélgettem az elefántcsontparti barátaimmal, a családommal, politikusokkal is.

Szörnyű dolgok történtek ott több millió emberrel. Háborút kirobbantani nagyon könnyű, de békét kötni piszkosul nehéz. Néhány évvel ezelőtt ellátogattam Ruandába, ahol korábban rettenetes népirtás volt. Ma azonban az emberek már békében élnek. Elefántcsontpart korábbi miniszterelnöke felhívott, és megkért, hogy csatlakozzak az Elefántcsontparti Igazságtételi és Béketeremtő Bizottsághoz. Egyszerűen nem mondhattam nemet. Nagyon szeretem Elefántcsontpartot. Most ez a feladat a legfontosabb az életemben.

Szerencsés vagyok, mert a futball révén egy kis népszerűségre tettem szert. Szeretnék segíteni, hogy megváltozzanak a dolgok. Nem vagyok politikus – mindkét oldalt jól ismerem –, ezért azt hiszem, otthon tisztelni fogják ezt bennem.

Eszemben sincs politikussá válni. Maradok a futballnál, mert azt tudom a legjobban, de muszáj jobb jövőt teremtenünk minden elefántcsontparti testvérünknek. Nem azért veszek részt a bizottság munkájában, hogy igazságot osszak, ezért fontos, hogy semleges maradjak.