
Olvassa a Nemzeti Sportot digitális formában.
Közepesen felhős
Vasárnapi sportműsor: német–portugál U21-es Eb-döntő
A hét utolsó napján rendezik meg az U21-es Európa-bajnokság döntőjét: Németország Portugáliával találkozik, a mérkőzést ...
Száztíz éve a magyar fővárosban ülésezett a NOB, itt szavazták meg a modern öttusa, az első női úszószámok programba vételét, de elvetették a bokszot. A báró a paradicsomban érezte magát...
Visszavágott Walesnek a magyar futballválogatott 1961 májusában, ám a barátságos siker legfeljebb gyógyír lehetett az 1958-as világbajnokságon történtekre. Ráadásul a kritika volt az úr a győzelem után.
Labdarúgó-válogatottunk szövetségi kapitánya, Sebes Gusztáv az olimpiára építette csapatát, 1951-ben a csatársor kialakításán fáradozott, elsősorban a középcsatár posztja okozott neki fejtörést.
Az 1917-es bolsevik forradalom évtizedekre elválasztotta egymástól Szovjet-Oroszországot és az olimpiákat. Mező Ferenc jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nagy kapitalista–proletár adok-kapokban változzon a helyzet.
Talán az óbudai fiúk sem hitték el, hogy sikerült nekik: 1931 pünkösdjének hétfőjén megnyerte a Magyar Kupát a III. Ker. TVE. A döntőben a válogatott sztárjaival felálló Ferencváros már dél-amerikai túrájára készült, és elnöke, Vértes Imre halála miatt kettőzött erővel küzdő kiscsapat simán elvitte a zöld-fehérek elől a trófeát.
Bihámi József, Bihámi Béla, Bihámi János. Aki olvasott már két világháború közti sportújságot, annak ismerős lehet a három név: a testvérek között kapcsot jelentett a futball szeretete, mindhárman a pályák bűvöletében éltek, Béla egyenesen válogatottságig vitte.
Külföldön száguldó fotóriporter, sztárok fényképésze, Magyarországon stílust teremtő sportfotós. A fényképezés mellett a futball volt a szenvedélye. Munkácsi Mártonra emlékezünk.
Háromszoros válogatott, a 270 percben nyolc gólt is kapott Gallina Károly, a Nemzeti SC kapusa (mind a nyolcat a jugoszlávoktól), Bécsben azonban olyan ihletett állapotban védett, hogy nemcsak országos népszerűségre tett szert, hanem menyasszonyra is. Kis pesti bulvár 1931-ből.
Neve és edzői pályafutásának több epizódja is különleges. Rauchmaul Emil egyetlen, ám annál tökéletesebb idény után távozott a Fraditól, és a Bocskai szekeréről is hirtelen ugrott le.
A hollandok elleni rotterdami világbajnoki selejtezőn futballválogatottunk 1959-es önmagát idézte, márpedig abban esztendőben a szaksajtó Európa legjobbjának választotta. A 3:0-s győzelem során Kotász Antal uralta az egész pályát.
magyar válogatott holland válogatott Népsport Magyarország Hollandia
Minden idők legnagyobb magyar női teniszezője, Körmöczy Zsuzsa Roland Garros-győzelme és wimbledoni fináléja után magától értetődően lett 1958-ban az Év női sportolója, három évvel később pedig – 37. életévében – hosszabb tengerentúli látogatást is engedélyezett neki az őt a tenyerén hordozó rendszer. „Zsuzsika” nem volt hálátlan, behozta a magyar olvasók nappalijába Amerikát.
A magyar kard szűnni nem akaró hegemóniájának megtöréséért honfitárs vívómester felelt. Ránk szabadította a lengyeleket, majd az olaszokat a gyorsaságra és a tökéletes reflexre építő Borsody-tanítvány.
Nem bokszolóként volt igazán kiváló, hanem edzőként. Nemcsak szeme, füle is volt hozzá: ha hallotta, hogy bunyósa ritmust téveszt zsákolás közben, azonnal leállította. A legnagyobbak, Énekes István, Harangi Imre, Török Gyula, Kajdi János, Gedó György, Badari Tibor és természetesen Papp László szorítósarkában állt. Adler Zsigmondra emlékezünk közelgő 120. születésnapja kapcsán.
Hiába telt el több mint fél évszázad, képtelenség indulatok nélkül olvasni az 1941. áprilisi Németország–Magyarország mérkőzésről írottakat. A válogatott 7:0-ra kapott ki Kölnben, hogy Mohács előkerült természetes, végül a játékosokat vették elő.
Már a Los Angeles-i olimpiára a falai között készültek volna fel legjobbjaink, ehhez képest még Berlinre sem tudtak, és ha az 1940-es játékokat megrendezik, akkorra sem épült volna fel a Nemzeti Sportcsarnok. Pedig 1931 elején még úgy számoltak, hogy az év végére állni fog...
A mérföldkőnek számító millenniumi viadal hazai főszereplője hidat képezett a régi magyar vívórendszer és az új olasz iskola között. Nem vitás, korszakalkotó figura volt.
Szókimondó egyéniség volt, szelet vetett, vihart aratott. Azt viszont nem lehet elvitatni tőle, hogy pezsgést hozott a honi futballba. Más kérdés, hogy nemzetközi szinten ő sem produkált eredményeket. Verebes József március 23-án lenne 80 éves.
Nem tudni, mennyire unták a magyar labdarúgók az osztrákokat és a németeket, de másokkal a világháború 1914-es kitörésétől 1921 novemberéig egyetlen 1918-as, Svájc elleni meccset leszámítva nem mérhették össze a tudásukat. A berliniekkel viszont 1921 márciusában már sokadszorra igen.
Az évtizedek óta világelső magyar kardozók 1931-ben is megmérkőztek Budapesten az olaszokkal, ám a Vigadóban elszabadultak az indulatok, majd tort ült a szervilizmus.