Fekete, térdig érő nadrágban, zöld melegítőben, baseballsapkában és napszemüvegben a siófoki stadion VIP-foteljeinek egyikén ült Tököli Attila. Pedig a paksiak csatárának a pályán lett volna a helye, sőt számára a szombati sokkal fontosabb lehetett volna, mint egy szimpla összecsapás. Mint megtudtuk, holland és dán élvonalbeli csapat megfigyelője is csak és kizárólag Tököli Attila kedvéért utazott volna Siófokra…
„A legutóbbi, Újpest elleni találkozó hajrájában összeugrott a combom – mondta a paksiak
támadója. – Emiatt nem tudtam edzeni, kezelésekre jártam, bár nagyon szerettem volna pályára lépni szombaton, erre végül nem kerülhetett sor…”
Hogy a 33 esztendős játékost motiválja-e még a külföldi szerződés, arra határozott igen volt a válasz. Tököli Attila elmondta, hogy ha számára megfelelő ajánlat érkezik, nagyon szívesen kipróbálná magát még mindig határainkon túl. Mindenesetre a futballista elmondta, bízik abban, hogy az esetleges kérőknek lesz még alkalmuk megnézni őt, szerinte már a jövő héten játszani tud.
Már ha visszateszi őt a csapatba Gellei Imre, hiszen a sérült játékos helyére a csatársorba küldött Vári Barnabás olyan gólt szerzett, mint az 1987-es BEK-döntőben a Porto algériai játékosa, Rabah Madjer a Bayern München ellen. Aki látta, tudja, miről van szó. A kapunak háttal állva, sarokkal helyezett a kapuba a paksiak játékosa.
És a második félidő elején Hegedűs Gyula kiállítása azt vetítette előre, hogy a Siófok ezen a mérkőzésen újabb lépést tesz az NB II Nyugati csoportja felé. Ám a hazaiak nem adták fel, és egyenlíteni tudtak. A jelenlévők újra csak bosszankodtak, sokadszor derült ki, hogy Aczél Zoltán csapatának helye lenne az NB I-ben, ám az ősszel a Balaton-partiak nagyon leszakadtak a mezőnytől…
Nikolov Balázs butasága miatt kiegyenlítődött a létszám, egy remek csere pedig eldöntötte a mérkőzést, Nagy István kitűnő lövéssel kiharcolta a győzelmet a vendégcsapatnak.