A tartalékok ellen is szenvedett a Szpari

A meccs előtt gyorsan kiderült, hogy a győrieket nem különösebben érdekli a Szpari elleni mérkőzés: a zöld-fehérek a második vagy inkább a harmadik csapatukat szerepeltették a nyíregyházi találkozón. A legjobbak közül csak Böőr Zoltán és Bojan Brnovics lépett pályára, mellettük csupa fiatal, rutintalan labdarúgó szerepelt. Természetesen ennek oka is volt: az ETO szerdán (tehát négy nappal a szabolcsi fellépés után) Magyar Kupa-döntőt játszik a Honvéd ellen. A rutinos futballisták többségével együtt a csapat vezetőedzője, Dragoljub Bekvalac is Győrben maradt. Szerencsére a szerb tréner már egészséges, olyanynyira, hogy az MK-fináléra készülő labdarúgóknak edzést is tartott szombaton... Az persze könnyen elképzelhető, hogy Nyíregyházán mennyire örültek az ETO tartalékolásának, de arra is fogadhattunk volna, hogy Siófokon nem gyúltak örömtüzek a hír hallatán, hiszen a Balaton-parti együttes riválisa a kiesés elleni küzdelemben a Szpari. Persze az esetleges Magyar Kupa-győzelem most mindennél fontosabb Győrött, hiszen ebben a sorozatban pontosan harminc éve nyert az ETO. Hiba lenne azt állítani, hogy a hazai együttes nekiesett a tartalékos Győrnek. Félő volt, hogy kiderül: a Nyíregyháza nem sokkal acélosabb egy leginkább NB II-es futballistákból álló csapatnál. Egy fokkal sem jobb: az első félidő alapján jelenlegi állapotában pont olyan. A Szpari leginkább szabadrúgásokból veszélyeztette a győri kaput, ami azért egy a kiesés elől menekülő csapattól igen csak kevés. A félidő hajrájára még felpörgött a vendéglátó – ha megkapta volta a jogosnak tűnő büntetőt, a vezetést is megszerezhette volna, Berger József játékvezető azonban nem sípolt. Nem sokkal később azonban lefújta a félidőt. Ennek már klubhovatartozástól függetlenül mindenki örült...

A Nyíregyháza esélyei a szünetben tovább nőttek, hiszen Böőr Zoltán a második félidőre már nem futott ki a pályára – szerdán nyilván szerephez jut majd az MK-döntő első felvonásán.

Ezzel egy kicsit sem lett gyengébb a Győr, ami azonban nem a kiváló középpályás kritikája, hanem a hazai együttesé. A második félidő elején az ETO pillanatok alatt egyenlített a szögletek terén, átvette a kezdeményezést, és a vezetést is megszerezte. Úgy tűnt, hogy a fiatalok bizonyítani akarnak, lehet helyük majd a zöld-fehérek valódi kezdőcsapatában.

Mintha az ETO találatára várt volna, összekapta magát a Nyíregyháza is, sikerült is az egyenlítés. Egyre erőteljesebben fogalmazódhatott meg a kérdés: miért nem akart lendületesebben támadni bő egy órán keresztül a hazai csapat, amely azért – lássuk be – valóban az élvonalban maradásért küzd. Ez a játék és hozzáállás alkalmasint idén még elég is lehet ennek a célnak az eléréséhez, de az biztos, hogy jövőre ennél sokkal több kell. A Szpari tavaly november óta nem tudott meccset nyerni – legutóbb épp az ETO ellen sikerült három pontot szereznie –, hazai környezetben utoljáraszeptemberben jött össze ilyen „bravúr”.

Most azt a Győrt sem sikerült legyőzni, amelynek lényegében nyűg volt a találkozó.