„Mi, törökök, minden velünk történő eseményt, érzelmet szélsőségesen élünk meg: a győzelmeket, a vereségeket, a boldogságot és a szomorúságot egyaránt – adott jellemzést nemzetéről Fatih Terim, a török válogatott szövetségi kapitánya, majd hozzátette: – Ez a hozzáállás teherként nehezedik a vállunkra, hiszen így a felelősségünk is nagyobb.”
S ha valaki, az 54 éves szakember tudja, milyen a török néplélek, hiszen csapatával a 2008-as Európa-bajnoki selejtezőkön végletes helyzetekben tesztelhette a közvélemény reakcióit. A „magyar” csoportban előbb a sikerekből adott ízelítőt a szurkolóknak, majd amikor az első négy meccsen szerzett tizenkét pont és a görögök elleni athéni diadal (4–1) tükrében már dicshimnuszokat zengtek az együttesről Törökországban, jöttek a „drukkerkínzó” eredmények. A gárda a következő hat mérkőzéséből csupán egyet nyert meg – a Stuart Dougal skót játékvezető óriási hibája miatt emlékezetes Magyarország elleni összecsapást (3–0) –, így az utolsó előtti fordulót megelőzően Görögország és Norvégia is előtte állt a tabellán. Az északiak elleni oslói siker (2–1) és a Bosznia-Hercegovina elleni hazai győzelem (1–0) azonban a kudarcok idején oly kritikus szurkolókat ismét a mennybe repítette, Terim alakulata kiharcolta a részvételt a 2008-as Európa-bajnokságra.
A bravúr értékét növelte, hogy a török híveknek hat évet kellett várniuk arra, hogy kedvenceik újra világversenyen képviseljék az országot. A 2002-es világbajnokságon a harmadik helyig menetelő csapat óriási meglepetésre lemaradt a 2004-es Ebről és a 2006-os világbajnokságról is, igaz, nem sokkal. Négy éve a lett válogatott ejtette ki a pótselejtezőben, két éve pedig a svájciakkal szemben bukott el a torna előszobájában egy botrányoktól kísért, feszült hangulatú párharc során.
Mondani sem kell, a Terim mester által hangoztatott bölcsességnek megfelelően a hat szűk esztendő igencsak megviselte a – 2002-es csodában új korszak kezdetét látó – török futballközvéleményt, amely most joggal várja el az együttestől, hogy kárpótolja az elmaradt sikerekért.
Pedig a válogatott helyzete nehezen hasonlítható össze a vb-bronzot szerző együttesével. Az akkori gárda egysége, összetartása bennfentesek szerint kevéssé jellemzi a jelenlegi keretet, vagyis míg amaz felépített csapat volt, a mostani inkább csak „építés alatt álló”. Azzal ugyanakkor minden török tisztában van, hogy a portugálokkal, a csehekkel és a házigazda svájciakkal szemben csak kiforrott, öszszeérett társaságnak lehet esélye a csoportból való továbbjutásra. Aki szerint ezek a feltételek nem állnak a gárdára, annak legyen elég Terim határozott jóslata:
„Megígértem, hogy eljutunk az egyenes kieséses szakaszba, hát el is jutunk odáig!”
Következik: Ausztria