Újabb angyalföldi szégyen – kiesés…
Tavaly ilyenkor saját szurkolói szerint az év meccsét játszotta a Vasas a Magyar Kupában. A Ferencváros volt az ellenfél a négy közé jutásért, és az Illovszky Rudolf Stadionban azon a visszavágón, amelyet a Fradi megnyert, ám a Vasas jutott tovább, hétezren szurkoltak. Most hétszázan foglaltak helyet az ütött-kopott Fáy utcai sporttelep kényelmetlen székein, de alighanem ők is megbánták, hogy ebben a hidegben kijöttek. Nem is a mínuszok, sokkal inkább a meccs jelentett dermesztő élményt a drukkereknek. Már az is jelzésértékű volt, hogy Szentes Lázár, a másodosztályban tucatcsapatnak tartott Integrál-DAC vezetőedzője önbizalomtól duzzadva mondta: győzni jöttek Budapestre.
S milyen igaza lett!
A korábbi remek győri csatár alighanem pontosan tudta, ezt a Vasast valóban el lehet kapni még saját pályáján is. Igaz, az angyalföldiek kezdtek jobban, egyik helyzetet a másik után dolgozták és hagyták ki, majd jött a szokásos fordulat, egy kósza vendégakció végén tizenegyest ítélt a játékvezető, és máris a DAC állt továbbjutásra. Ült némán a kudarcokhoz szokott angyalföldi publikum, s ekkor még kevesen gondolták, hogy a szerény képességű ellenféllel szemben sem sikerül majd fordítani. A második félidőben nagyobb sebességbe kapcsolt a piros-kék gárda, újabb helyzeteket dolgozott ki, és Sowunmi Thomas fejesével egyenlített. Ám ezt követően nem újabb hazai rohamok következtek, hanem magához tért a győri csapat, a Vasas pedig szégyenszemre védekezésre kényszerült. Az Integrál második találata valósággal sokkolta a Vasas futballistáit és szurkolóit.
Ettől kezdve a győriek az időt húzták, az angyalföldiek pedig görcsösen, minden elképzelés nélkül próbáltak támadni. Amikor a játékvezető véget vetett a találkozónak, valamennyi Integrál-futballista egymás nyakába ugrott örömtáncot lejtve, a piros-kékek pedig szaladtak be az öltözőbe, miközben saját szurkolóik kórusban szidták őket. A másodosztályú klub továbbjutása meglepetés, és talán szerencse is kellett hozzá, ám a Vasas elsősorban magát okolhatja, hogy elbúcsúzott. Angyalföldön újra összeülhet a válságstáb – az elmúlt években immár sokadszor, mert az biztos, hogy valami nem stimmel a csapatnál: sem játék, sem erő, sem tudatosság nem jellemzi a mostani Vasast. Igaz, ez a fennállása legnagyobb sikerét elérő IntegrálDAC vezetőit és játékosait aligha érdekli…
