Mesteri húzások Kispesten

Tizenhárom bajnoki mérkőzéséből kilencet megnyert a Honvéd, kettőt adott döntetlenre, míg kétszer vesztesként jött le a gyepről.

Több kispesti futballista viszont idejekorán hagyta el a pályát: Supka Attila háromszor változtatott a kezdő tizenegyen az első játékrészben, másik öt alkalommal pedig a szünetben határozott úgy, hogy máris eljött az ideje a cserének. A fennmaradó öt találkozón váltott csak a második félidőben, de sokáig akkor sem várt: az MTK otthonában az 53., a Fehérvár ellen az 55., a Kaposvár kispesti vendégjátéka során az 57. percben szánta rá magát a módosításra. A legtovább a ZTE ellenében hagyta fent a szerinte legjobb együttest, akkor negyedórával a vége előtt hozta be Dieng Cheikh Abasst Abraham helyére. Persze aznap nem volt oka arra, hogy belenyúljon a meccsbe: már a szenegáli és az elefántcsonptarti légiós pacsizása előtt kialakult a 2–1-es végeredmény.

Ez volt egyébként a második, egyben az eddigi utolsó eset, hogy különösebb változást nem hozott a „beavatkozás”; a másikat Pakson jegyezhettük fel: amikor Koós Gábor a 63. percben beszállt, éppúgy 3–0-ra vezetett a Honvéd, mint a lefújás pillanatában. S e helyütt említsük meg azt a két összecsapást, amelyen nem hozott javulást a csere: az Újpest ellen hiába lépett pályára a szünetben Pomper Tibor, a félidei 1–1 után a lila-fehérek 4–1-re győztek Kispesten, míg a Kaposvár azt követően szerezte meg a győztes gólt a Bozsik-stadionban, hogy a vezetőedző kihasználta mindhárom lehetőségét. Kilenc mérkőzésen ellenben remekül „sakkozott” a tréner, számításaink szerint a Honvéd 14 ponttal lett gazdagabb azzal, hogy Supka Attila jól cserélt. Kiemelendő a Debrecennel és a Siófokkal megvívott ütközet, mindkétszer hátrányból kovácsolt előnyt a menet közben kisebb-nagyobb változásokon áteső kispesti gárda.

Ezután nem csodálkoznánk, ha a riválisok visszasírnák a régi idők fociját, amikor még nem lehetett cserélni…